Zsidók Szeged társadalmában (Szeged, 2014)
1. Marjanucz László: A szegedi zsidóság a neoabszolutizmus korában (1849-1967) (Adalékok a szegedi zsidók 19. századi helyzetéhez)
Hitközségi élet szegedi zsidók közösségi életének legfőbb színtere a zsinagóga és az iskola volt, közülük azonban az iskolaügy bírt nagyobb jelentőséggel 19. század közepén. Mindkét intézménnyel rendelkeztek a reformkor óta. Belső szabályaik értelmében az izraelita hitközség elöljáróságának kompetenciája kiterjedt az iskola ellenőrzésére, sőt a szülők figyelmeztetésére is. A községi vezetés már 1849-ben a tanács jóváhagyását kérte alábbi tervükre: 1/ a zsidó szülők kötelesek gyermekeiket az egyházi köztanodába beíratni és tandíjat fizetni, 2/ a köztanodán kívül magániskolát fölállítani nem szabad.62(621 Itt ütköztek az érdekek, mert a tanács, mint elsőfokú eljáró hatóság a hozzá szabályosan beérkező privát kérelmeknek általában helyt adott, míg a hitközség a köztanoda erkölcsi kezességét és a társadalmi beilleszkedés normáit közvetítő funkcióját emelte ki. De nem volt közömbös főleg a hitközség számára az sem, hogy újabb biztos pénzforrást nyithatnak meg a községi iskoláztatás számára. A tanács egyébként 1861-ben döntött a szegedi izraelita iskola segélyezéséről évi 500 Ft értékben.62 63 Az iskola belső zavarai 1853-ban eljutottak a megyei hatóságokig, ahol helytelenítették, hogy az izraelita egyház elöljárói a tanítói állásokat állandóan és önkényesen váltogatták. Ezért döntést hoztak arról, amíg az izraelita iskolák ügye nem rendeződik, a községi tanoda igazgatója a tanerők kinevezési papírjait köteles előzőleg az elemi tanodái igazgatónak bemutatni.64 Szeged elérte, hogy az izraelita egyház fokozatosan az 1845-ös Sisteme scolarum elementarium ( Elemi Iskolai Rendszer) rendelkezése alapján, tehát városilag jóváhagyva, töltötte be a községi iskola tanítói állásait. Ez a gyakorlat erőteljes beleszólást biztosított a városi hatóságoknak a községi életbe. Cserébe Szeged a '60-as években immár anyagilag is támogatta a zsidó közösség kultúrintézményeit, köztük az iskolát. A heves viták időszaka lezárult, Szeged város iskolai felügyelők által ellenőrizte az oktatás menetét és tartalmát. Az iskolai felügyelők kérdéseire adandó választ 1863-ban a hitközség, a Löw Lipót vezette Bizottmányban dolgozta ki. Eszmemenete a következő: a zsidó népiskolai ügy nem különös rendeletek 62 CSMLTan.ir. 2056/1849 63 CSMLTan.ir. 712/1861 64 CSMLTan.ir. 5573/1853 32 oooooooooooo^ooooooo Zsidók Szeged társadalmában
