Zsidók Szeged társadalmában (Szeged, 2014)
1. Marjanucz László: A szegedi zsidóság a neoabszolutizmus korában (1849-1967) (Adalékok a szegedi zsidók 19. századi helyzetéhez)
tárháza, hanem általában a belső zsidó ügyek szervezésének lényeges része. Szeged város pénztára évi 500 Ft-tal járul a zsidó iskola költségeihez, amit a községi bizottmány az igazság követelményének való megfelelésnek tekint, s amit jó lenne -szerinte- nemcsak egy városban gyakorolni.65 1863 fontos év volt abból a szempontból is, mert a „magyarhoni izraeliták nyilvános iskoláikra nézve tárgyalást kezdet a teljes autonómiáról" Szegeden Löw Lipót képviselte az ügyet, de a kérdésről írt gondolatai az országos törekvéseket is megtermékenyítette. A pesti izraelita ifjúság 130 aláírással ellátott hálairatot küldött Löw Lipót főrabbinak a zsidók társadalmi állása, s erkölcsi tulajdonságaik védelmében kifejtett buzgalmáért.66 A zsidó iskola ügyét érdemes szegedi méretekben szemlélni. Egy tanácsi kimutatás 1863-ban a szegedi iskolák típusait az alábbiak szerint sorolta föl: helyi képezde, reál tanoda, elemi iskolák. Iskolán kívüli kulturális-egyleti intézményként tartották számon: a Lövész Egyletet, a Vívó Intézetet, a Polgári Dalárdát, az Izraelita Komaegyletet, és az Izraelita Betegápolót.67 A fölsorolás tehát 3 típust említ, de hogy az egyes típusokba hány iskola tartozott, nem derült ki. Az irat érdekessége, hogy az iskolán kívüli intézetek között kettő keresztényt, illetve kettő izraelitát sorol föl, ami, a lakossági arányokat tekintve, föltétien utóbbiak magasabb civil tudatára, szervezettségi szintjére utal. „Helyi képezdén" a Piarista Iskola értendő, amely a legrégibb és még 1850-ben is az egyetlen gimnázium Szegeden. „Reál tanoda" a Schwartz János kőműves által 1805-ben elkezdett és 1814-ig fölépített „normális és rajz iskolával” lehet azonos.68 Aszegedi nemzeti iskolák bevezetése 1779. július 1-énkezdődött, ezektekinthetők az elemi iskoláknak, amelyekből több is működött minden városrészben. Egy 1834-i tanácsi írás ismerteti a „Bölcselkedő Intézet” igazgatójának, Deáky Károlynak hozzájuk intézett levelét a közvizsga-terem rossz állapotáról. Az irat arra is kitér, hogy Alsóvárosban már 25 éve áll a Nemzeti Iskola.69 65 Szegedi Híradó, 1863. 5. évf. 64. 66 Szegedi Híradó, 1863. 5 évf. 8. 67 CSMLTan. ir. 1989/1863 68 CSML Tan. ir. 256/1814 69 CSML Tan. ir. 95/1834 Zsidók Szeged társadalmában oooooooooooooooooooo 33
