Zsidók Szeged társadalmában (Szeged, 2014)
1. Marjanucz László: A szegedi zsidóság a neoabszolutizmus korában (1849-1967) (Adalékok a szegedi zsidók 19. századi helyzetéhez)
előadása országos visszhangot keltett, s „közismerésre talált értekezése alapján" találta őt a Budapesti Orvos Egylet a tagságra alkalmasnak.56 A Szegeden dolgozó sebészek többsége zsidó volt. 1863-ban „jó bizonyítvánnyal lett ellátva" Pollák Ignác sebész, szülészi bizonyítványt kapott, Schlesinger Janka és Júlia, Tedesko Berta, Rosenberg Sarolta, Kramer Gauda, Breitner Gauda, Kotányi Emilia, Zinner Rózsa, Klinszmann Minna, Krausz Borbála és Prinz Janka.57 A 11 szülészből 10 tartozott az izraelita hitfelekezethez, akik mindannyian városi szolgálatba léptek. A zsidó-magyar érintkezések sajátos színtere a lakóhelyi elhelyezkedés. Az 1850- es években a királyi hatóságok szigorúan ügyeltek a zsidók ingatlanszerzési korlátozására. Megakadályozták Hercz Leopold és Szivessy József házvételét, mert akkor az 1848-ban megállapított lakhatási körön túlra költöztek volna, és ingatlant vásárolni egyébként is tilos volt számukra.58 Ennek is köszönhető, hogy a Széchenyi tér lakói között 1862-ben nem találunk egyetlen zsidót sem: a Götz, Leffter, Neskovits, Grün, Rieger-féle házak Szeged törzsökös polgárcsaládjainak lakhelyét jelölték. De a telkek egy részét eladták, az 1. sz. telket éppen a Kereskedelmi Testületnek ingyen, mert a helyén szép emeletes házat terveznek építeni, ami viszont a várost díszíti.59 1862- ben a Széchenyi tér rusztikus földszintes házaknak adott helyet. A polgári lakóhelyek iránti igény összekapcsolódott a polgári üzletet segítő téralakítási elképzelésekkel. Több palánki háztulajdonos kérte, hogy a palánki Bába utcát nyissák meg a Pacsirta utcára, ők is adnának hozzá családonként 1000 Ft-t. A tanács foglalkozott az üggyel, megbízta a városi mérnököt a kérés műszaki vizsgálatával, kérte egyúttal tájékozódjon a Nádor és a Bába utca összekötésének lehetőségeiről. Ez azonban csak úgy volt lehetséges, ha a Zug utcát eltüntetik.60 Természetes óhaja volt ez a palánki lakóknak, mert a piac, az üzlet, a forgalom érdekei az utcahálózat átalakítását igényelték. De ennek sikeres megvalósításához szabaddá kellett tenni az ingatlanforgalmat, a házvásárlást. A szigorú korlátozásokat a '60-as évek közepén oldották fel. Ennek egyik jele, hogy a bérbeadás üzlete virágzott. Schlosser Lipót rácpiacon lévő, 5 szobát, konyhát, pincét padlást, istállót, kocsiszínt magába foglaló házát bérbe adta 1863- ban. A ház a bérlőnek kényelmes lakást, tágas otthont nyújtott.61 56 Szegedi Híradó, 1863. 5. évf. 85. 57 Szegedi Híradó, 1863. 5. évf. 102 58 CSMLTan. i. 416/1856 59 CSMLTan. ir. 5201/1861 60 CSML Tan. ir. 5344/1861 61 Szegedi Híradó, 1863. 5. évf. 19. Zsidók Szeged társadalmában oooooo<xxx><xxxx>o<x>o<> 31
