Zsidók Szeged társadalmában (Szeged, 2014)
1. Marjanucz László: A szegedi zsidóság a neoabszolutizmus korában (1849-1967) (Adalékok a szegedi zsidók 19. századi helyzetéhez)
részt. Figyelemmel a zsidók lakosságon belüli arányára a városi ad hoc jellegű testületéiben való reprezentáltságuk meggyőzőnek mondható.53 Lényeges asszimilációs siker a vegyesházasság kötése. A Szegedi Napló 1884- ben a zsidó-keresztény házasságról cikkezett. A lap szerint az erre vonatkozó törvényjavaslat hibája, hogy a liberalizmust a felekezetiség hínárjába csúsztatta. Ugyanis mindegyik vallás védte a maga előjogait ( katolikus), illetve etnikaiegyházi megmaradását (izraelita). Vegyes házasságokat kötöttek már ekkor is, de csak a zsidó fél előzetes kikeresztelkedése után. Ezért hangsúlyozza a lap, állami érdek és társadalmi szükség az anyakönyvek polgári kezelése. Az antiszemitizmust a hazára nézve veszélyesnek, a nemzet becsületére nézve szégyenteljesnek tartja. Szóvá teszi, hogy a vita Szegeden nem váltott ki különösebb visszhangot, a sajtót inkább a Kállay főispánt megillető megszólítási forma foglalkoztatta.54 Az egészségügy, a gyógyítás különleges terepe volt a két felekezeti csoport érintkezésének. A nagyobb létszámú, ennél fogva a nagyobb arányban gyógyítókra utalt helyi lakosság legféltettebb kincsét, az egészségét bízta az orvosi pályán vagy a gyógyszerész szakmában dolgozó zsidókra. A gyógyellátás sokáig városi beneficium volt. Szegeden 1850-ben 3 gyógyszertár működött: a Palánkban, Rókuson, és Felsővárosban is egy-egy. A város azonban szeretett volna Alsóvárosban is egy gyógyszertárat fölállítani, városi szinten a negyediket, amit viszont piacon már jelenlevő három gyógyszertár-tulajdonos hevesen ellenzett. Hiába, mert a hatóság -többek között Herzl Fülöp városi főorvos tanácsára- elrendelte az alsóvárosi gyógyszertár fölállítását. Herzl Fülöp ugyanekkor bírálta elődjének, a korábbi városi főorvosnak, Erőskövy Antalnak munkásságát, mert elhanyagolta az egészségügyet, s azt most neki kell helyrehoznia. Mégis egy 1851-ben készült átfogó jelentés azt állapította meg, hogy Erőskövy Antal és Haydt Ferenc elbocsájtása tévedés volt, s az új tanácsi végzés előbbit városi főorvosnak, utóbbit Rókus kórházi igazgató főorvosának nevezte ki. Herzl Fülöp és Cajus Gábor orvosok a hivatalaikat visszaadták a fontieknek. Az ügy további személyi vonzata volt, hogy Hercz Lipót városi másodorvos is lemondott hivataláról.55 Külön fejezetet érdemelne Singer Mátyás működésének bemutatása, annyira jelentős szegedi pályafutása. 1863-ban, mint a szegedi városi kórház „ szakavatott főorvosát" a Budapesti Orvos Egylet levelező tagsággal tisztelte meg. Singer Mátyásnak a Magyar Orvosok és Természetvizsgálók nagygyűlésén tartott 53 Szegedi Híradó, 1863. 5. évf. 50. 54 Szegedi Napló, 1884. jan. 5. 55 CSML Tan. ir. 3423/1850 30 oooooooooo^ooooooooo Zsidók Szeged társadalmában
