Zsidók Szeged társadalmában (Szeged, 2014)
1. Marjanucz László: A szegedi zsidóság a neoabszolutizmus korában (1849-1967) (Adalékok a szegedi zsidók 19. századi helyzetéhez)
A polgárosodás magyarosodással összefonódó jeleként értékelhetjük egymás ünnepeinek tiszteletét.1863-ban az izraeliták húsvétünnepe egybeesett a keresztény világ feltámadás-ünnepével. Ezt szem előtt tartva Löw Lipót „ a derék szegedi főrabbi” bejelentette, hogy húsvét vasárnapján a zsinagógában magyar egyházi beszédet fog tartani.48 Voltak olyan esetek is, amelyek a többség elutasító magatartását tanúsítják. Ez történt az 1863- évi Szent István ünnepen. „ Városunk izraelita fiai nagyon zokon vették -írja az újság- a velük történteket”. Augusztus 20-án a helybeli lövészegylet által rendezett népünnepen „némely urak a számosán képviselt izraelita családokat” nyilvános megvetéssel és sértegetéssel illették. Érdekes a beszámoló készítője által az esetből levont tanulság: nézete szerint ezek után minden becsületes érzelműnek a természetével ellenkezik olyan helyen megjelenni, ahol megvetik.49 Vagyis nem az a megoldás, hogy a zsidók jelenlétét illik a többségnek elfogadni és tudomásul venni, hanem -ne keressük a bajt alapon- távolmaradásukkal előzzék meg az incidenst. Ez a fajta defenzív szemlélet mutatkozott meg a Szegedi Híradó ezzel kapcsolatos híradásában is. Az ügyet szóvá tevő érintett résztvevők nyílt leveleit „a helytelen eseményekkel kapcsolatos keserű panaszaikról" a lapkiadó nem volt hajlandó közzé tenni, hanem azok alapján szerkesztőségi állásfoglalást publikált. Érdekes kultúrtörténeti adalék a lapban, hogy szemlézi az 1862-ben az egész osztrák birodalomban megjelent nemzetiségi lapokat. Eszerint 249 német, 74 magyar, 42 olasz, 28 lengyel, 18 cseh, 9 szerb, 8 horvát, 5 tót, 4 szlovén, 4 rutén, 4 zsidó, 3 görög, 3 román,1 francia és 1 illyr lap jelent meg. Nem mondhatni, hogy az újságok fajtáinak száma a demográfiai arányokkal adekvát a németet és magyart kivéve. A 42 fajta olasz lap és három féle román újság nem a nemzetiségi létszámmal arányos súlyt tükrözik, hanem az olasz polgárság és a román nép anyagi lehetőségeinek és polgári kulturális fejlettségének a szintkülönbségeit. Megjegyzendő, hogy a nem nemzetiséget, hanem felekezeti származást kifejező „ zsidó lapok" közül az egyik a Szegeden megjelenő Ben Chahanja volt. Konfesszionális eredetűnek tekinthető az „illyr" nevű újság is, hisz ilyen nemzet nem szerepelt a hivatalos statisztikai nomenklatúrában, ellenben a görög óhitű egyházszervezet a múltban is gyakran azonosította magát az „illyr" ( szerb) nemzettel.50 A nemzetiségi és vallási szempontú statisztika készítése természetesnek számított a nyelvek, kultúrák, szokások „Bábeljének" számító Habsburg Birodalomban. így az „illyr” ügy összefügghetett azokkal, az 1860-as években megindult tanácskozásokkal, melyek az ortodox egyház helyzetét igyekeztek 48 Szegedi Híradó 1863. 5. évf. 26. 49 Szegedi Híradó, 1863. 5.évf. 70. 50 Szegedi Híradó 1863. 5. évf. 5. 28 ooooo<xxx>ooooooooooo Zsidók Szeged társadalmában
