Zsidók Szeged társadalmában (Szeged, 2014)

8. Varga Papi László: Ős-új templom Szegeden

Már a Második Szentély idején sok zsinagógát építettek. A szétszóratás korában, 1135 és 1204 között élt Maimonides - rövid nevén: Rámbám - szerint mindenütt, ahol tíz zsidó lakik, templomot kell építeni.85

A minján (szám, közhasználatban: tíz felnőtt férfiből álló gyülekezet) hagyománya az ősatyák korából ered. Isten hajlandó lett volna megkegyelmezni a bűnös szodomaiaknak, ha Ábrahám talált volna közöttük tíz igaz embert. Tíznél kevesebb ember csak néhány egyén, akiknek a személyes érdemei nem ellensúlyozhatják a kollektív bűnösséget.87 Másutt örökösödési és családjogi ügyben döntött tíz ember: „És vett Boáz tíz férfit a város vénei közül" (Rut 4,2).

A vallási törvények szerint csak tíz ember jelenlétében lehet közösségi imát elkezdeni. Tíz ember jelenléte szükséges a Smóne Eszre (tizennyolc áldás) imához, a tóraolvasáshoz, a háftárához (vagyis a tóraolvasást befejező prófétai fejezethez), az ehhez kapcsolódó áldásokhoz, általában: a legfontosabb kultikus aktusokhoz.88

Chalafta ben Dosza rabbi, Chananja falvából, szokta volt mondani: Honnan tudjuk, hogy ha tíz zsidó együtt ül és Tórát tanul, akkor az isteni dicsfény ragyog felettük? Onnan, hogy írva vagyon: „Az Örökkévaló áll az isteni gyülekezetben” (Zsolt 82,1), és a gyülekezet (minján) az minimum tíz ember.89

A közös imák jelentősége Izrael hitének gyökeréből, a nép egészének Istennel történt szövetségkötéséből származik. A régi Izrael törzsi rendje a Jahvéval kötött szövetségben született, és a szövetség tartotta össze. Izrael létének alapja egy közösségi tapasztalás volt.90

A zsinagógák ennek a közösségnek őrhelyei.

A szegedi új zsinagóga épülete

zsidó diaszpóra aranykorának az Ibériai-félsziget mór államai fennállási

idejét tartják. Az elnevezés: Szefarad egy jóval korábbi száműzetés helynevét őrzi, ahova II. Sarrukín asszír király i.e. 722-ben hurcoltatta el a zsidókat. Az európai muszlim uralom századaiban virágzó kultúrát teremtettek, amelynek az 1492-es kiűzetésük vetett véget. Az egykori gazdasági, tudományos és művészeti eredményekhez hasonlítható fejlődés ezt követően az Osztrák-Magyar Monarchiában következett be.

86 Jólesz Károly, Dr.: Zsidó hitéleti kislexikon, 2. kiad. Budapest, 1987, Korona GT, 235-236. p.

87 Donin, Hayim Halevy: Zsidónak lenni, Budapest, 1998, Göncöl Kiadó, 154. p.

88 Jólesz Károly, Dr.: idézett mű 135. p.

89 Kraus Naftali: Az ősi forrás, (h. n.j, 1990, Fórum Rt., 346. p.

90 Bright, John: idézett mű 148. p.

168 ooo^oooooooo^ooooooo Zsidók Szeged társadalmában