Zsidók Szeged társadalmában (Szeged, 2014)
8. Varga Papi László: Ős-új templom Szegeden
Az osztrák-magyar dualizmus idején keletkezett a modern Magyarország, ebben az állami keretben vett lendületet a magyarság a Nyugathoz, az európai civilizáció gazdasági, kulturális színvonalára történő felzárkózáshoz. Ennek a folyamatnak részesei és katalizátorai voltak az Újzsinagóga építői, a szegedi zsidó magyarok, akik vallási csoportjuk tagjaiként megteremtették az új Szefaradot is hazánkban. Az Újzsinagóga ebben a felvirágzásban hatalmas méreteivel, dús formáival és vibrálóan mozgalmas körvonalaival egy emancipált kisebbség felszabadult, mámoros diadaléneke. Mint ismeretes, a második, Lipowszky-féle szegedi zsinagóga reformkori megépítése idején szinte azonnal szűknek bizonyult. A polgári átalakulás államjogi kereteinek lerakását, a kiegyezést követően, ahogy a város egésze, úgy gyarapodott a szegedi zsidóság is. Új, méltó zsinagógára lett szükség. 1885-ben többen összesen 2650 forintot ajánlottak fel az új templom javára. 1891-ben a hitközségi elöljáróság havi részletekben kezdte meg a tagok körében a gyűjtést, amely összesen 22020 forintot jövedelmezett. 1892-ben a város törvényhatósága 10000 forint segélyt szavazott meg erre a célra, s ezt utóbb még 10000-rel megtoldotta. Az épület leendő üléseinek egy részét előre eladták, ebből 138330 forint folyt be az építkezés számára. A következő évben, 1897-ben kiírták a pályázatot, amelynek az eredményeként Baumhorn Lipót műépítész tervét fogadták el.91 Baumhorn szegedi zsinagógájának felépítéséhez a hitközség megszerezte a nyugat felé eső szomszédos telkeket, amelyekkel együtt négy utca határolta jelentős kiterjedésű tér állott az építész rendelkezésére.92 A telek nem csupán a felépítendő templom számára biztosított helyet, hanem a körülötte kialakuló díszkertnek is. Az építő munka 1900. augusztus hetedikén kezdődött meg. A teljes befejezésen és a kertépítésen a nyilvános felavatás idejéig, 1903. május 19-ikéig dolgoztak.93 A kert megszelídített természet, egy darabka kultúra, amely az ember munkája által keletkezik. A kert annak az emberi törekvésnek is kifejezése lehet, hogy a természetet a művészet révén fölemeljük és tökéletesítsük. Kertjeiben az ember bizonyságot tesz világképéről és szépségideáljáról, s ideális kozmoszt teremt. A kertek a tökéletes, célba ért természetet akarják bemutatni, ellentétben a káosszal és a pusztasággal, a vadonnal és az erdővel. A kert szimbolizálja az ember fáradozását az otthon, a meghittség és az oltalom megteremtéséért egy bizonytalan, sőt kaotikus világban. Az embernek szüksége van a kertre 91 Löw Immánuel: idézett mű 1. p. 92 Löw Immánuel: ugyanott, 1-2. p. 93 Löw Immánuel: ugyanott. Zsidók Szeged társadalmában oooooooooooooooooooo 169
