Zsidók Szeged társadalmában (Szeged, 2014)
8. Varga Papi László: Ős-új templom Szegeden
Mivel a Templom föníciai minta szerint épült, szimbólumai elkerülhetetlenül pogány elemeket is tartalmaztak. Az öntött tenger például (lKir 7,23-26) valószínűleg a föld alatti édesvizű óceánt jelképezte, mint az élet és a termékenység forrását, az égő áldozati oltár viszont (Ez 43,13-17) eredetileg az istenek hegyére utalhatott. A templomi kultusz jellege azonban, bármennyit vettek is át más pogány vallások kultuszából, teljesen izraeli maradt.65 Salamon uralkodása után kettévált birodalma: az északi törzsek területe alkotta Izrael államát, míg délen Júda (és Benjámin) törzsterülete a másikat. Az egykori Izraelt az asszírok semmisítették meg 722/721-ben, V. Salmaneszer király a tíz törzset elhurcoltatta Felső-Mezopotámiába és Médiába, ahol valamennyien beolvadtak az ottani lakosságba, s eltűntek a történelemből.66 A déli államban élt két törzs tagjain kívül a léviták és a kohaniták (a papi és a főpapi nemzetségek) egy része maradt meg. Júda fővárosát, Jeruzsálemet, benne az első Szentélyt időszámításunk előtt 587/86-ban a Babilóniai Birodalom csapatai rombolták le. Alaposságukról korabeli domborművek adnak hírt a mának. Az első Szentélyből közelmúltban mégis találtak egy elefántcsontból készült gránátalma-díszt a szolgálatot teljesített főpap egykori ruházatáról: „... arany csengettyű meg gránátalma legyen a palást peremén körös körül" (2Móz 28,34). De nemcsak a tökéletes rombolás az oka, hogy a Templomnak a maradványai jószerivel nem kerültek elő, hanem az, hogy rájuk települt a ma is élő háromezer éves város. Júda lakóit, vagyis a zsidókat a babiloniak részben leöldösték, részben elhurcolták őket „Babilon folyóvizei" mellé. Babilon folyóvizeinél ültünk és sírtunk, mikor a Sionról megemlékezénk. A fűzfákra, közepette, oda függesztettük hárfáinkat, Mert énekszóra nógattak ott elfogóink, kínzóink pedig víg dalra, mondván: Énekeljetek nékünk a Sión énekei közül! Hogyan énekelnők az Úrnak énekét idegen földön?! Ha elfelejtkezem rólad, Jeruzsálem felejtkezzék el rólam az én jobb kezem! Nyelvem ragadjon az ínyemhez, ha meg nem emlékezem rólad; ha nem Jeruzsálemet tekintem az én vígasságom fejének! (137. zsoltár) II. Kűrosz, a Babilont legyőzött perzsák királya időszámításunk előtt 538-ban rendeletet adott ki a zsidók hazatéréséről és a hitélet felújításáról. A perzsák nevezték el az arám nevén Jehud tartomány lakóit zsidóknak. 65 Bright, John: idézett mű 211. p. 66 Bright, John: ugyanott, 265. p. Zsidók Szeged társadalmában oooooooooooooooooooo 161
