Zsidók Szeged társadalmában (Szeged, 2014)
8. Varga Papi László: Ős-új templom Szegeden
Nem mindenki tért haza Babilonból. Számos zsidó maradt meg a szétszóratásban, ahol közösségeik kialakították a helyzetnek megfelelő életformájukat. A hazájukba visszatért zsidók Zerubbábel vezetésével perzsa védnökség alatt I. Dareiosz idején, az elhurcolásban töltött 70 év után 515 márciusára építhették fel a Második Templomot. Az új templom a régi helyén minden bizonnyal az eredeti méretekben épült fel, de az oszlopok (Jákin és Boáz] valószínűleg nem kerültek elő, ugyanúgy az elpusztult bronz medencét és ládát sem pótolták újjal. A szentélyben a régi mécstartó helyébe a hétkarú menóra került. A szentély és a Szentek Szentje közé most minden bizonnyal falat húztak (Ez 41,3). Az ajtó elé drága függönyt akasztottak. Ennek a templomnak az elemeit egyes íratok a szent sátor leírásához is felhasználták, illetve az első Szentélyt is a látott második alapján képzelték el.67 Az egyistenhívő zsidók országának viszonylagos önállóságát a nagy politeista (sok isten létezését valló) birodalmak közötti hadiúton csak több-kevesebb engedménnyel lehetett megőrizni. A szomszédos nagyhatalmak kultuszainak tett engedmények viszont magát a zsidóságot, a szigorú monoteizmust veszélyeztették. A szíriai görög-makedón fennhatóság ellen 167-ben kirobbant Makkabeus szabadságharc eredményeként a zsidók a Templomot megtisztították a hellenista bálványimádástól és újra szentelték. A szent tér ismét visszanyerte az Eget és a Földet összekötő szerepét. Az ország néhány évtized múltán római függésbe került. A vallási tekintetben türelmesebb Róma vazallus királya volt a fél-zsidó Nagy Heródes. Önkényuralma nagyszabású építkezésekkel járt. Időszámításunk előtt 19 táján Heródes elhatározta, hogy átépíti a Templomot. Az emberek természetesen aggódni kezdtek: mi lesz, ha lerombolja az épületeket, s csak azután ébred rá, hogy nincs pénze a munkálatok folytatásra. S vajon hű marad a király a Tóra előírásaihoz? Heródes épületei gyakran forradalmian újszerűek voltak, a Templom tervét azonban Isten nyilvánította ki Mózesnek és Dávidnak, ettől eltérni tehát a megújításkor sem volt lehetséges. Heródes igyekezett lecsillapítani a félelmeket. Addig hozzá sem kezdett a munkához, míg össze nem szedte a szükséges építőanyagokat, és arra gondosan ügyelt, hogy az egykori alaprajzot és a méreteket megtartsa. Arról is intézkedett, hogy laikusok ne léphessenek a tiltott területekre. Heródes ezer papot kitaníttatott kőművességre és ácsmunkára, és rájuk bízta a hékál és a devir építését. Ő maga sohasem lépett be az épületbe, melyet mesterműveként emlegettek. Az építkezést úgy szervezte meg, hogy az áldozatok bemutatása 67 Haag, Herbert: idézett mű 834. p. 162 oooooooooooooooooooo Zsidók Szeged társadalmában
