Zsidók Szeged társadalmában (Szeged, 2014)
8. Varga Papi László: Ős-új templom Szegeden
Az épületet egy sor helyiség, a jaciják vették körül, ahol valószínűleg üzleti tevékenység folyt. A templomtól keletre állt az előudvarban az égőáldozat oltára és a bronz medence.60 A templom gyakorta a világmindenség kozmológiai modellje szerint épül fel, s a világrendet tükrözi. A templom a zsidó világszimbolikában a föld eszményített képmása: az előcsarnok a tenger, a szentély a szárazföld, a szentek szentje pedig a menny.61 A zsidók szent sátora és temploma a fizikai, asztrál (azaz: csillag) kauzál (vagyis: törvény) világokat jelképezte a Szentek Szentjében láthatatlanul jelenlévő Istennel. A fizikai világ a sátor/templom udvara, ahol áldozni és mosakodni, tehát vezekelni és tisztulni kell. Az asztrálvilág a szentély, ahol a hétágú gyertyatartó a hét bolygó princípiumot, a 12 kenyér asztala a 12 zodiákus- jegyet, az illatáldozati oltár pedig a lélek imáját jelképezi. A romlatlan menny: a kauzál és isteni világ szimbóluma a Szentek Szentje. A törvény (kauzalitás, okság) világát a Szövetség ládája jelzi, benne a törvénytáblákkal. Az isteni világot a láda fölé hajoló és a kárpitra hímzett kerubok képviselik. Isten maga láthatatlanul trónol a kerubokon.62 Az Első Templom nem az ünneplő gyülekezet befogadására készült, hanem a szent cselekmények végzésére; belépni csak papoknak volt szabad. A hibákat kijavító munkásokat felülről engedték le a Szentek Szentjébe, mivel nem léphettek be az ajtón, és nem állhatták a szent talajon.63 A Szentek Szentjébe nemcsak az egyszerű emberek, hanem a papok sem tehették be a lábukat. A főpap is csak egyszer egy évben, Jóm kippur ünnepén mehetett be ide, hogy a bűnbánat szertartása alatt füstáldozatot mutasson be. A gyülekezet a templomon kívül kijelölt helyen volt szemlélője a főleg a kint felállított nagy oltárnál folyó szertartásoknak. Impozáns volt a körülbelül 15 méter magas homlokzat, az aranyozott borítású ajtók, s ha egy pillantást lehetett vetni a nyitott ajtón át a templom belsejébe, látható volt a falak díszítése arany kerub-alakokkal és pálmafákkal. A templomajtó mellett a két óriási bronz oszlop állt, távolabb pedig az úgynevezett réztenger: egy óriási medence víztartónak, amely tizenkét réz bika szoborra, mint talapzatra volt ráhelyezve. Mindezeknek megvolt a művészi értékükön kívül a praktikus rendeltetésük és a szimbolikus jelentőségük is.64 60 Haag, Herbert: idézett mű 832. p. 61 Biedermann, Hans: idézett mű 380. p. 62 Szász Ilma: A ponttól a mandaláig - A szimbológia vezérfonala, Budapest, 2000, Mandala Art Bt., 136. p. 63 Unterman, Alan: idézett mű 224. p. 64 Tóth Kálmán, dr. - Lenkeyné dr. Semsey Klára: Bibliai atlasz kortörténeti bevezetéssel, Budapest, 1991, Református Sajtóosztály, 34. p. 160 oooooooooooooooooooo Zsidók Szeged társadalmában
