Zsidók Szeged társadalmában (Szeged, 2014)
8. Varga Papi László: Ős-új templom Szegeden
A Sinai-hegyi szövetségkötést követően a szentély szerepét a szent sátor töltötte be, amelyben függönnyel választották el a frigyládát és a két kőtáblát rejtő Szentek Szentjét (2Móz 26,1-37).45 A frigyláda a törvénytáblák mellett később tartalmazta a törvény könyvét is: „Vegyétek e törvénykönyvet, és tegyétek ezt az Úrnak, a ti Isteneteknek szövetségládája oldalához, és legyen ott ellened bizonyságul;” (5Móz 31,26). Elhelyeztek benne emlékeztetőül mannát: "Áronnak pedig monda Mózes: végy egy edényt és tégy bele egy teljes ómer Mánt és tedd azt az Úr eleibe, hogy megtartassák maradékaitok számára" (2Móz 16,33). Áron kivirágzott vesszejét is beletették: "És monda az Úr Mózesnek: Vidd vissza az Áron vesszejét a bizonyság ládája elé, hogy őriztessék ott a lázadó fiáknak jegyül, hogy megszűnjék az ellenem való zúgolódások, hogy meg ne haljanak” [4Móz 17,10). Az izraeliták magukkal vitték a ládát a pusztai vándorlásukban”46. A honfoglalás után Silóban helyezték el, innen rövid időre a filiszteusokhoz, majd Kirjat Jeárimba került a szövetség ládája. A vallási élet központi eleme ekkor nem egy kultuszhely, hanem a szövetség eszméje és folytonos, évi nagy ünnepeken történt megújítása volt. A szövetség ládája ezért volt fontosabb a pásztori múlttal rendelkező nép számára, mint az a konkrét hely, ahol őrizték. A filiszteusok végleges legyőzése, a jebusziak területének meghódítása után Dávid mintegy háromezer évvel ezelőtt királlyá válhatott egész Izrael fölött, megalapíthatta a városát, ám bűnei miatt nem építhette meg a magasztos helyet, vagyis a templomot az égi és földi világ találkozási pontján. De ő helyezte el a találkozás sátorát (óhel mó'éd) városa közepén, amely így a szövetség központjává vált. Az áldozás helyét azonban nem a hódító jogán, hanem igaz áron vásárolta meg annak tulajdonosától, Ornántól (2Sám 24,18-25; IKrón 21,18-30). Vessük egybe a Jeruzsálem alapításáról szóló, itt következő történetet a Róma alapításáról szóló hagyománnyal! Az aggáda két fiútestvérről szól. Egyforma volt kettőjük birtoka, atyai örökségük. Az egyik testvérnek nagy családja lett, a másik egyedül élt. Betakarítás után az egyik fivér éjszaka felkel és a maga asztagjáról jó néhány kévényit átvisz a testvéréére. „Én egyedül vagyok, neki családja van, hadd legyen neki több” - gondolja. De még ugyanazon éjjel felkel a családos testvér is, és ugyancsak rejtőzve átvisz a testvér kazaljára a maga gabonájából. „Nekem családon van, testvéremnek nincs más öröme, hadd legyen neki több.” E két testvér telkén épült fel később a jeruzsálemi Szentély. Az ókori Róma testvérgyilkosság helyén épült, Jeruzsálem a testvéri szeretet földjén.47 45 Pál József- Újvári Edit (szerkesztette): idézett mű 406. p. 46 Babits Antal (közreadó?) -.Bibliai nevek és fogalmak, Budapest, 1988, Primo Kiadó, 76. p. 47 Benoschofsky Imre: Zsidóságunk tanításai. Budapest, 1997. Makkabi Kiadó, 57-58. p. Zsidók Szeged társadalmában o^oooooooooooooooooo 157
