Zsidók Szeged társadalmában (Szeged, 2014)
8. Varga Papi László: Ős-új templom Szegeden
uralkodóvá tétele a falain kívüli kaotikus, alá nem vetett, nem civilizált, azaz nem városiasított vidékek fölött. Ettől vált korszakos jelentőségűvé Dávid alapítása. A város helyét, mivel az a rendezett emberi tér középpontja, az égi és földi szféra közötti kapcsolattartás kitüntetett pontja, gondosan kellett megválasztani. Általában égi jelek, álmok, csodás események jelölhetik ki a helyet, ahol a születő város összekapcsolja majd a földi és az égi szférát. Mint a talmudi Joma traktátus mondja: „A világ teremtése a Siontól kezdődött." Egy mítosz úgy tudja, hogy „a Szentséges Egy úgy teremtette a világot, mint magzatot. Amiként a magzat a köldökből növekedik ki, úgy Isten a maga köldökéből teremtette a világot, s a világ onnan terjedt széjjel a különböző irányokba.” Az ember teremtése, amely egyben a kozmogóniának, a világ teremtésének is megfelelője, ugyancsak egy középpontban, mégpedig a világ közepén történt. Az Edénkért, ahol Isten Ádámot a Föld minden részéből származó porból összegyúrta, s ahol az ember Istentől az első ígéretet kapta a megváltásról, ugyancsak a mindenség közepén állt. Az egyik midrás is azt állítja: hogy Ádámot Jeruzsálemben teremtette Isten. Ezen a helyen fogadta Ábrámot kenyérrel és borral Melkizedek, a magasságos Isten papja, itt épített Ábrám oltárt, itt kötött vele szövetséget az Úr, és itt, Mórija földén kapott áldást és ígéretet az Úrtól Ábrahám, aki kész volt - ugyancsak e helyen - fiát, Izsákot Istennek áldozni: „És áldottak lesznek utódaid által a föld összes népei, mivelhogy hallgattál szavamra” (lMóz 22,18], Jeruzsálem közismert héber neve Jerusalájim, ami nem egyes számban van, nem is többes számban, mint a falvak összeköltözése (szünoikiszmosz) után kialakult egyes görög poliszoké, hanem a héberben meglévő kettes számú főnév. A hagyomány szerint ugyanis két Jeruzsálem van: a földi és az égi. Ha itt a földön nem találjuk meg az igazi, vágyaink szerinti „béke városát", égi mása akkor is ott lebeg fölöttünk, és megvalósulásra vár. A talmudi bölcsek az első héberre, Ábrahámra hivatkoznak, aki az „Isten lát” elnevezést adta annak a helynek, ahol áldozatra szánt fiával járt. Ennek oka a bölcsek szerint éppen az, hogy „Isten előre látta annak a helynek a békéjét". Ezért lett a neve Jeruzsálem, a békét látó Isten városa".41 A város kozmikus rendszert leképező körének közepén kell lennie a középpontnak, amelyen az áthaladó vertikális és horizontális tengelyek a várost négy részre, negyedekre osztják. A körbe zárt kereszt szimbóluma összeköti a rendezett világ és az azt körülfogó örökkévalóság szimbólumát.42 A négyzet a város-alaprajzok 41 Raj Tamás: Bibliai tájak titkai - Égi és földi Jeruzsálem. A könyv internetes változatából: www. erec.hu/belso 42 Doppelfeld, Basilius, OSB: Szimbólumok I., Az ember képei, Pannonhalma, 1998,Bencéd Kiadó és Terjesztő Kft., 99. p. Zsidók Szeged társadalmában oooooooooooooooooooo 155
