Zsidók Szeged társadalmában (Szeged, 2014)

8. Varga Papi László: Ős-új templom Szegeden

hanem Istennek háza, és az égnek kapuja.” Vagyis felismerte a hely szentségét. És figyelmeztető emléket állított kőből. S Jákob az álmodó, elmondja a lényeget is: a szent helyen átjáró van az Ég és a Föld között. Itt közelebb van az Ég a Földhöz. Közelebb van az emberfeletti az emberhez. A szent helyen érdemesebb imádkozni, a közös ima hamarább Isten elé jut a misztikus átjárón.20

A sumer irodalomban "Ég és föld köldöke, íme a városunk". A köldök a kozmikus középpont jelképe, amelyből a világ táplálkozik. Az ábrázolásokon gyakran egy felállított, tojásdad alakú fehér kő jelzi. Gordionban, a fríg fővárosban, valamint Bagdadban is őriztek ilyen követ.21

A köldök: az emlősök hasának közepén lévő, a köldökzsinór leválása után záródó nyílás. A köldökzsinór az emlősök magzatainak vérkeringését, táplálékfelvételét biztosító szerv. Anya és magzat összekapcsolója, illetve gyökér, amellyel az emberi lény a Földanyához kötődik. Maga a köldök a természeti népeknél az anya és a gyermek, az ember és a föld összetartozásának szimbóluma, amely például az afrikai szobrokon gyakran erősen hangsúlyozott testrész. Az emberi test köldöke, mint a mikrokozmosz középpontja a makrokozmosz középpontjának felel meg.

A kozmoszra utaló négyzet átlóinak metszéspontja, illetve a kör középpontja a kozmikus ember ábráin a köldökkel esik egybe, például a hindu Purusa-mandalán (A Védákban elbeszélt, egyik korai teremtésmítoszban a purusa egyben az első ember, akinek testéből a világegyetem létrejött] és a szintén négyzetbe, valamint körbe illesztett úgynevezett vitruviusi embernek a reneszánsz korában kedvelt figuráján. Mivel a köldök nemcsak a fizikai, hanem a szellemi világ középpontja is, a jógában az élet centrumára való összpontosítást inspirálja. Ebben az értelemben az emberi mikrokozmosz központja, a harmadik "csakra”; rajta keresztül lehet kapcsolatba lépni az átváltoztató energiák és a tűz központjával. A világ köldökén él a Véda szent tüze, s ezt a jelentést minden oltár magában hordozza.22

Számos mitológia szerint a dolgok eredeténél a nemek még nem voltak szétválasztva, az egység csak a világ kezdetekor esett szét két világszülőre. Az ég és a föld elválása után alakultak ki az alapvető ellentétpárok, mint például a hidegmeleg, a nappal-éjszaka, a férfiasság-nőiesség. A köldök az egykori androgün/ hermafrodita (férfinő) szétválásának sebhelyeként az eredeti egységre utal (Platon: A lakoma).23 A gömb formájú, embereknél tökéletesebb lényeket az istenekkel szemben mutatott gőgjük miatt Zeusz büntetésből osztotta ketté. Eszerint a másik nemmel való egyesülés nem más, mint az eredeti egység utáni

20 Popper Péter: Van ott valaki?, Budapest, 2001, Saxum, 29. p.

21 Biedermann, Hans: idézett mű 292. p.

22 Pál József -Újvári Edit (szerk.): idézett mű 278. p.

23 Pál József-Újvári Edit (szerk): idézett mű, ugyanott.

Zsidók Szeged társadalmában

oo<xx><xxxxxxxxxxxxxx> 151