Zsidók Szeged társadalmában (Szeged, 2014)
8. Varga Papi László: Ős-új templom Szegeden
vágyakozás: "Kettő lett egyből, s most szüntelenül keresi ki-ki a maga másik felét.” Ezért a világban ható legnagyobb hatalom: Erósz/Amor/Cupido, aki a teljesség, az egykori androgün lét utáni vágy megtestesülése. A férfi és nő egysége, mint ősi kiindulópont a zsidó és keresztény hagyományban is jelen van. A hatodik napon teremtett ember nemileg még nem differenciált: "Teremté tehát az Isten az embert az ő képére, Isten képére teremté őt, férfiúvá és asszonnyá teremté őket” (lMóz 1,27).24 A Biblia a Bírák könyvében is említi a Föld köldökét: "Emberek ereszkednek le a Föld köldökéről..." (Bír 9, 37). Ez a hely Szichem lehetett. De Dávid korától a középkorig, tehát jó két és félezer éven keresztül a zsidók - és a keresztények - számára egyértelmű és világos volt, hogy csakis Jeruzsálemet illeti ez a kiváltságos szerep.25 Az apokrif jubileumok könyvében ez a szent város a világ közepe (8,19).26 A zsidó bibliai szövegekben 656 alkalommal fordul elő megnevezése.27 Ezékiel írja, hogy a zsidóság, „amely pogányok közül gyűjtetett egybe, mely jószágot és gazdagságot szerez s lakozik a földnek közepén” (Ez 38,12). Az ősi zsidó hagyományt őrzi meg az egyik midrás: Izrael földje a világ közepén terül el; Jeruzsálem Izrael közepén van; a Szent Kerület Jeruzsálem közepe; a Templom épülete a Szent Kerület közepén áll; a Szövetség Szekrénye a Templom közepe; a Szent Szikla a Szövetség előtt áll; mert itt van az egész világ közepe. Mondják, Isten a semmi közepébe hajított egy követ, és ez ma ott található a Mórija hegyen, jelezve, hogy ez a földi világ közepe, és egyben magyarázatot adva arra, hogy miért éppen itt zajlottak az egyistenhit legfontosabb eseményei.28 Az egykori frigyszekrény előtt álló szikláról, az Eben Setijah-ról a muszlim hagyomány is azt tartja, hogy ez a világ köldöke. Ez a Föld közepe, Asz-Szahra.29 Ez Ábrahám áldozati oltára, az az üreges szikla, amelyről Mohamed az égi útra indult, s amely fölé a jeruzsálemi Haram as-Sarifon, azaz a Templom-hegyen 24 Pál József-Újvári Edit (szerk.): idézett mű 40. p. 25 Ponori Thewrewk Aurél: idézett mű 60. p. 26 Bright, John: Izráel története. Budapest, 1990, A Református Zsinati Iroda Sajtóosztálya, 435. p. 27 Trigano, Shmuel: Jeruzsálem helye a judaizmus szimbolikus rendszerében = Múlt és Jövő, 2001. 2. szám, 33. p. 28 Erdei Grünwald Mihály - Kardos Sándor: Szentföldi szent helyek üzenete. Budapest, 1999, Türelem Háza Bt. 200 p., (oldalszám nélkül). 29 Ponori Thewrewk Aurél: idézett mű 60. p. 152 oooooooooooooooooooo Zsidók Szeged társadalmában
