Zsidók Szeged társadalmában (Szeged, 2014)
8. Varga Papi László: Ős-új templom Szegeden
a határmezsgyét a városalapítók bika és tehénfogatú ekével hasították, úgy, hogy a feltört hant az alapítás területére, vagyis befelé fordult.10 A kivetett föld jelképezte a városfalat, a barázda a védőárkot, a jövendő kapuk helyén pedig az ekét felemelték. A hagyomány szerint korhatárú Róma a Roma quadrata, a négyszögű Róma nevet viselte.11 Innen indultak azután a légiók a négy égtáj felé, ahol is a katonák felépítették négyszögű táboraikat kerítéssel, árokkal, kapukkal, majd a hozzájuk hasonlóan tervezett coloniákat. A négy világtáj felől azóta minden út Rómába vezet. A Városba visszatérők számára pedig nem valamelyik fórum, piactér, hanem az umbilicus urbis Romáé, a római világ köldöke képezett középpontot.12 A római világ köldökének a Severusok idejében (az 1-2. század fordulóján) restaurált, ma is látható maradványai a Mundus fölött emelkednek. Ez az a hely, ahol az alvilág a felvilággal találkozott, ahova az alvilág isteneinek és árnyainak, gyakran engesztelési céllal, áldozatokat vittek.13 Századok múltán a római sasok a légiók zászlójelein Keletre repültek, hódítottak és megtelepültek ott... A második Róma, az egykori Bizánc, a születésekor falakkal övezett Konstantinápoly közepén, a Szent Bölcsesség tiszteletére kerített helyen, a (harmadjára) 543-ban elkészült Hagia Sophia templomban ma is látható a világ köldöke. Az omphalionnak nevezett padlómozaikon, amely a kupola-négyzet délkeleti pillérjének közelében helyezkedik el, különösen érvényesül a színek bája. Ez a 6x6 méteres négyzet alakú mozaik zöld, vörös, fekete kőlapocskákból áll, a legnagyobb kövek a középpontban láthatók. Ezt nem a templommal együtt, a Justiniánus-i időkben készítették, hanem félezer évvel később.14 A különleges mintázatú padlórészlettel jelzett omphalosz felett koronázták a (kelet-)római császárokat. Újabb félezer év múltán a szultánnak, a muszlimok kalifájának tartottak fenn itt imahelyet, hiszen a világ köldökét övező várost 1453 óta Isztambulnak nevezik. Az omphalosz (görög: köldök) az ókori világban elterjedt jelkép a kozmosz születésének, illetve a világ teremtésének helyére. A legismertebb tárgy, amit a világ köldökének tekintettek, egy méhkas formájú fonott díszes faragású szikla, amely egykor a Delphoi-i Apollón-templomban volt látható. Pindarosz szerint, amikor Zeusz meg akarta határozni a lakott föld középpontját, a föld két széléről 10 www.pecs.sulinet.hu/tart/ndkk/ai/O/4289/romaleirasal.htm 11 Hoppál - Jankovics - Nagy - Szemadám; Jelképtár, Budapest, 1990, Helikon Kiadó, 160-161. p. 12 Biedermann, Hans: Szimbólumlexikon, Budapest, 1996, Corvina Kiadó, 292. p. 13 www.roma-antiqua.de/pages/rund_A/umbilicusurbis.php?seite=23 14 Kádár Zoltán - Németh György - Tompos Erzsébet: A Hagia Szophia, Budapest, 1987, Képzőművészeti Kiadó, 54/b p. Zsidók Szeged társadalmában oooooooooooooooooooo 149
