Zsidók Szeged társadalmában (Szeged, 2014)
8. Varga Papi László: Ős-új templom Szegeden
egyazon időben két sast bocsátott útra, hogy keressék meg a világ közepét, s ahol a két sas útja keresztezte egymást, az omphalosz nevű kő fölött alapította meg a Delphoi-i templomot.15 Azt is mondták e kőről, hogy Dionüszosz sírját jelölte,16 Zeusz és Szemeié jövőbe látó fiáét, aki anyjáért az alvilágba is leereszkedett. Dionüszoszt Apollónnal csaknem egyenrangúnak tartották, főként a nők és a társadalomban alávetett rétegek. Nem véletlen, hogy sírkövét úgy tekintették, mint a világ, a Föld és a menny összekapcsolódásának szimbólumát. Ebből adódott orákulum (jósda) szerepe. A Delphoi-i szentélyt eredetileg Gaiának, a Földanyának szentelték, csak később Apollónnak. Egy mítosz szerint a hely neve Apollóntól származik, aki itt ölte meg Püthont, Gaia gyermekét.17 Püthon, a kígyó a világtengelyt szimbolizáló kővel szoros kapcsolatban áll, amint az azonos szerepű fával, a tudás fájával is. A Delphoi-ban nyíló hasadék fölött a tripuszon (háromlábú széken) ülő jósnő, Püthia eksztatikus szavaiból Apollón papjai formáltak klasszikus versben hangzó jóslatokat. A Föld női princípiuma fölött a hellén arisztokrata férfiasság megszerzett dominanciáját képviseli Apollón. "Ez az isten a világ közepén áll, hogy segítse az emberi fajt” (Platón). A delphoi omphalosz így a létező hatalmat, az isteni jogrendet szimbolizálja, amely legyőzi a káosz hatalmas és vak erejét (ahogy Apollón Püthont). A hét ógörög bölcs egyike, Epimenidész azonban nem hitte el az omphaloszról szóló történetet, és Apollónhoz fordult felvilágosításért. A kapott jóslatot ő maga foglalta versbe: „Nincs köldök a tenger közepén, de a föld közepén sem; ám ha van is, csak az isten látja, de senki halandó.”18 E válasz a szentség és a profán ellentmondásának kiváló megfogalmazása. A jelenleg a Delphoi Régészeti Múzeumban őrzött szent kő másik neve: baitülosz, mely a sémi béthel szó származéka. A követ, amelyet a mítoszok szerint egyszer Kronosz a fia helyett lenyelt, Zeusz baitüloszi megjelenési formájának tartják.19 A Szentföldön Béthel városa mellett Jákob álmot látott, azt a bizonyos égig érő létrát, amin fel s alá járnak az angyalok. S szólt hozzá az Úr. „Jákob pedig fölébredvén álmából, monda: Bizonyára az Úr van e helyen, és én nem tudtam. Megrémüle annak okáért és monda: Mily rettenetes ez a hely; Nem egyéb ez, 15 Pál József-Újvári Edit (szerk.J: idézett mű 278. p. 16 Ponori Thewrewk Aurél: Csillagok a Bibliában, Budapest, 1993, Tertia Kiadó, 59. p. 17 Biedermann, Hans: idézett mű 292. p. 18 Steiger Kornél (válogatta, fordította és utószóval ellátta): Delphoi jóslatok, Budapest, 1992, Holnap Kiadó, 49. p. 19 Britannica Hungarica Világenciklopédia, 11. kötet, Budapest, 1995, Magyar Világ Kiadó, 243. p. 150 OOOOOOOOOOOOOO^OOOOO Zsidók Szeged társadalmában
