Zsidók Szeged társadalmában (Szeged, 2014)
8. Varga Papi László: Ős-új templom Szegeden
az örökkévaló a mulandóban.01 A misztérium voltaképpen abban rejlik, hogy az istenség egyáltalán megtestesülhet.02 A különleges célra elkerített tér határain illeszkedik felfogható, rendezett mindenségként világképünkhöz a szentség. Belülről szemlélhető és gondolható el az a külső tér, amelyről elsődlegesen csak az tudható, hogy kerített terünkkel érintkezik, azt határolja. A behatárolt, magunkévá tett valóságdarab nyújtja a lehetőséget arra, hogy rajta kívüli szférákat keressünk. Az ismerttől az ismeretlen felé, a köznapitól az ünnepi felé törekszünk. A nem mindennapi, az ünnepi alkalom, a kitüntetett hely és idő saját világunk határain képzelhető el: érinti azt, de a választóvonal össze is köti a másfélével, az ünnepivel, a szenttel. A profánból a szentség felé törekszünk. A többnyire négyzetes alaprajzú házak az állandóság, maradandóság építményei, nem úgy a másik ősi emberi lakás, a sátor, amely vázra erősíthető, bőrből, nemezből készült, szétszedhető hajlék. A nomád népek lakóhelye. A kör alaprajzú sátor az állandó mozgás jelképe, szemben a stabilitásra utaló, négyszög alaprajzú házzal.03 A nomádok kör alakú sátra különválasztott otthon, és a kerek világ tükre, mintaképe is egyben. László Gyula felgyői feltárásainak rekonstrukciós rajzain láthatjuk, hogy az ott éltek otthonában mindennek megvolt a maga praktikus helye. Ha összevetjük ezt az alaprajzot a bezdédi honfoglalás kori temetőével, bizonyítva látjuk a nem evilágról alkotott elképzelést, a megfordított másvilágról való régi hitet.04 Magyarán: őseink evilági lakhelyei a másvilágival világegészet képeztek. A civilizáció, az épített városok világa sem nélkülözheti a térbeli és egyben spirituális vonatkoztatási pontot. A kimagasló építmények többnyire templomtornyok. A domináns épület kiterjedésével, magasságával is tudatja a hely központi jelentőségét, fontosságát. Ezek tekintenek a legmesszebbre, láthatóságuk határáig óvják, vigyázzák a környéket, ezzel mintegy elhatárolják a másféle világtól, a külső-idegentől. A fontos jel lényege mégsem a fizikai kiterjedése, magassága. A latin templum szó egy jól megalapozott és általánosan elfogadott feltevés szerint egy tőről fakad a görög temenosz szóval, mely a közös földtől elkülönített, elzárt földdarabot jelentett, korábban az ősi pap-király, majd valamelyik isten vagy 01 Mircea Eliade: Patterns in Comparative Religion, Rosemary Sheed ford. 1958, London, 26-28. p., idézi Armstrong, Karen: Jeruzsálem, Budapest, 1997, Európa Könyvkiadó. 02 Armstrong, Karen: Jeruzsálem, Budapest, 1997, Európa Könyvkiadó, 187-188. p. 03 Pál József- Újvári Edit (szerk.J: Szimbólumtár, Budapest, 1997. Balassi Kiadó, 406. p. 04 László Gyula: Hunor és Magyar nyomában, Budapest, 1967, Gondolat Kiadó, 102-103. p. Zsidók Szeged társadalmában oooooooooo<>c>o^<xxxxx> 147
