Zsidók Szeged társadalmában (Szeged, 2014)

7. Molnár Judit: 1944 - ünnepléstől deportálásig

Szeged, törvényhatósági jogú város az értekezleten elhangzott utasítások értelmében az Adáról, Magyarkanizsáról, Zentárói érkező délvidéki zsidóknak, több mint 2200 főnek adott „szállást" rövid időre a zsidó iskolában, a régi zsinagógában, a hitközségi székházban és a Pick-szalámigyár akoltelepén. Az Adáról deportáltak egyike így emlékezett egy évvel később összeszedésükre: „Adáról vittek el bennünket a csendőrök internálótáborba Szegedre. Mielőtt elvittek volna, kifosztottak bennünket teljesen, minden értéktárgyainkat és iratainkat elvették, verés és ütlegelések közepette. A csomagjait sem vihette mindenki magával. Dolgozni nem kellett az internálótáborban, az ellátás nagyon gyenge volt, kaptunk egy kevés levest és kenyeret naponta. Szobákban voltunk elhelyezve, és 60 ember szorongott egymás ölében, de voltak olyanok is, akiket ólakba raktak be, ahol a puszta földön hevertek napokon át.”17

Endre László április 24. - május 1. között tett hivatalos országos körútja utolsó napján néhány órát Szegeden is eltöltött. A sertésólakban uralkodó körülményeket még ő is tarthatatlannak minősítette, és állítólag utasította Buócz Béla szegedi rendőr főkapitányhelyettest,18 „hogy keressenek más, egészségesebb elhelyezési lehetőséget" - vallotta Endre 1945 decemberében népbírósági perében.19 Ugyanakkor a város vezetőivel történt tárgyalás során megbeszélték a további teendőket is, majd Endre elismeréssel nyilatkozott a helyi sajtónak arról, hogy Szeged a zsidókérdés megoldásában vezet a vidéki városok között. „Egész sor intézkedést foganatosított a városi hatóság saját kezdeményezéséből, mielőtt még az országos érvényű kormányintézkedés megjelent."20

Buócz Béla kimutatása szerint 736 családot internáltak a délvidéki akció során a szegedi kapitányságnál: 601 férfit, 1081 nőt, 584 gyermeket, összesen 2266 főt. E május 10-i jelentés pontosan részletezte azt is, hogy a Délvidékről áttelepítetteket hol helyezték el: a zsidó iskolában 795, a zsinagógában 430, a hitközségi székházban 160 és az akoltelepen 881 főt.21 Egy héttel később, május 17-én átszállították őket Bajára, onnan pedig többségüket Auschwitzba május 28-án.22

17 Magyar Zsidó Levéltár (MZsL), Deportáltakat Gondozó Országos Bizottság (DEGOBJ, 284. jegyzőkönyv.

18 Buócz Béla, dr. (Nagyszentmiklós, 1887. október 2.-Szeged, 1946. május 1.) szegedi rendőrfőkapitány-helyettes, 1944. május 19-én Horthy Miklós a magyar királyi rendőrség vidéki főkapitányává nevezi ki. A háború után 1945. október 10-én Salzburgból Budapestre szállítják. Népbírósági perére nem kerül sor, mert 1946. május elsején a szegedi városi közkórházban meghal.

19 Az Endre-Baky-Jaross per, 48.

20 Szegedi Új Nemzedék, 1944. május 3. 3.

21 Magyar Nemzeti Levéltár Csongrád Megyei Levéltára [MNL-CsMLj, Szeged város főispánjának iratai 847/1944.

22 Bővebben lásd: Molnár Judit: Zsidósors 1944-ben az V. [szegedi) csendőrkerületben. Budapest, Cserépfalvi Kiadó, 1995. 60-72.

134 oo<xxxx>oooo<><><xxx>ooo

Zsidók Szeged társadalmában