Zsidók Szeged társadalmában (Szeged, 2014)
5. Zombori István: Lőw Immanuel hagyatéka Jeruzsálemben
Zombori István Löw Immanuel hagyatéka Jeruzsálemben „Löw Immánuel neve azok közé az önfényű nevek közé tartozik, amelyek maguktól is világítanak, nem szorulnak semmi epitethonra"01 eged és Magyarország kultúrtörténetének kimagasló személyisége Löw Immanuel (1854-1944), aki közéleti, tudományos és hitéleti tevékenysége révén egyaránt köztiszteletnek örvend. A Nobel-díjas Szentgyörgyi Albert világszerte ismertségéhez hasonlatos az a nemzetközi hírnév, amelyet a tudós Löw kiemelkedő publikációs tevékenységével elért. „Löw Immánuelt a tudóst, mint a tudományos bibliakutatás, és a keleti nyelvtudomány elsőrendű szaktekintélyét becsüli a külföld" írja Móra.02 Nem véletlen, hogy hosszú életpályája során többször hívták neves külföldi egyetemre előadónak. Nem kis büszkeség Szegednek és Magyarországnak, hogy Ő ezeket a felkéréseket visszautasította és ragaszkodott szülővárosához. Sajnálatos és szégyenletes, hogy 1944 júliusában a halálba is innen indították.03 E helyen nincs módunk a tudós, főrendházi tag és a lelkeket gondozó rabbi életútját részletesen ismertetni. Csak utalunk rá, hogy személyes jó kapcsolat fűzte a magyar és európai szellemi élet számos kiválóságához. Barátja, kollegája, tudóstársa volt számos hazai és külföldi személyiség, zsidó és nem zsidó egyaránt. Olyan neveket említhetünk, mint Goldziher Ignác, Móra Ferenc, Bálint Sándor stb. A kor szokása szerint ezek a kapcsolatok részben személyes találkozások, részben levelezés útján zajlottak. Nagy feladatot vállal magára az, aki a Löw hagyaték feldolgozására gondol, mert a magyar és német nyelv mellett, alapvető ismerettel kell rendelkezni a keleti nyelvekben is.04 Löw számára a személyes emberi, családi kapcsolatok 01 Löw Immánuelről legújabban Apró Ferenc: Képek a szegedi zsinagóga múltjából, Szeged, 2014. című művében írt. A szerző ebben a kötetben a Löw családról több írást közöl. Az idézett rész „Löw Immánuel és Móra Ferenc” címmel a 178-182. oldalon található. Maga az idézet 179.0. 02 u. o. 03 Erre nézve lásd: Zombori István: Az 1941-45 között elhurcolt és meghalt szegedi zsidók névsora, in: A szegedi zsidó polgárság emlékezete. Szeged, 1990. Szerk. Zombori István 163-200.O. 04 Az életrajzi lexikonok, Löw életrajzok azt írják: A magyar, a német és a héber nyelv mellett tudott arámiul, szírül, törökül, arabul, perzsául, görögül, latinul, románul és szláv nyelveken is. (Móra Ferenc) 114 oooooooooooooooooooo Zsidók Szeged társadalmában
