Zsidók Szeged társadalmában (Szeged, 2014)
5. Zombori István: Lőw Immanuel hagyatéka Jeruzsálemben
összefonódtak a szakmai tudományos kapcsolatokkal. Jó példa erre az MTA Könyvtárában található, több mint 200 darabból álló levélanyaga, amely a Goldziher hagyaték része, és Löw rabbinak a kiváló orientalistához írt több évtizedes kapcsolata során keletkezett. A Magyar Zsidó Levéltárban szintén gazdag Löw Immanuel anyag található, amely még 1942-ben került oda.05 Löw fantasztikusan sokoldalú és kiterjedt munkásságára jó példát ad a 80. születésnapjára megjelentett kötet szerzőinek áttekintése.06 Sajnálatos, hogy az 1944-ben megünnepelni tervezett 90. születésnapi kötetből csak 1947-re elkészült Löw Immanuel emlékkötet lett.07 Ennek előszavában Scheiber Sándor leírja, hogy már 1944. január 16.-án Szegeden, a zsinagógában bejelentették, hogy ez az ünnepi kötet készül. Ezután a nyomdai munkálatok is megindultak, de 1944. március 19.-én a német megszállás miatt ezek félbeszakadtak. A teljes kész anyagot, Scheiber Sándor vette kézbe és amerikai segítséggel jelentette meg 1947-ben (Alexander Kohut Memorial Foundation]. Sajnálatos tény, hogy a kötet számos szerzője szintén holokauszt során hunyt el.08 A holokauszt szegedi zsidóságot sújtó döbbenetes eseményei révén, a Löw család tagjai is elkerültek Szegedről. A Zsinagóga körül létrehozott gettó falai közé zsúfolt zsidóság bútorait, egyéb tárgyait a Zsinagógába halmozták fel. Mivel az elhurcolt ezrek legnagyobb része nem tért vissza, ezeknek a javaknak is a nagyobb része kézen-közön eltűnt. Úgy hisszük nem követünk el kegyeletsértést, ha a tragikusan meghalt zsidók méltatása és emlékük megőrzése mellett, azzal a kérdéssel foglalkozunk, hogy mi történt Löw Immanuel hagyatékával. Itt természetesen nem lakására, bútoraira, családi értéktárgyaira gondolunk, hanem a tudós rabbi élete folyamán keletkezett kézirataira, a hozzá írt levelekre és dokumentumokra. Nem szabad elfeledkezni arról sem, édesapja, Löw Lipót (1811-1875] révén a Löw család már az 1850-es évektől Szegeden él és a város szellemi életének meghatározó része. Kutatásunk ezért arra irányult, hogy ezt a családi hagyatékot felleljük, mert sajnálatos módon, Szegeden ebből szinte semmi sem maradt. Nagy köszönettel tartozom a kiváló orientalista, az ELTE Arab Tanszékének vezetője, Ormos István professzornak, aki szegediként külön figyelemmel nyugtázta, hogy Jeruzsálemben, a Nemzeti Könyvtárban a világ sok ás zsidó kiválósága között megtalálható Löw Immanuel hagyatéka is.09 Ő hívta fel 05 Köszönöm a Levéltár vezetőjének, Toronyi Zsuzsának a szíves tájékoztatást. 06 Festschrift Immanuel Löw zum 80. Geburstage, 1934, Breslau, M. und H. Marcus 07 Semitic Studies in memory of Immanuel Löw, és Keleti Dolgozatok Löw Immanuel emlékére. Budapest, 1947. Szerk. Dr. Scheiber Sándor 08 u. o. IX. o. 09 Ormos István hozzám írt levelében (2011.07.11.] arról tájékoztatott, hogy amikor az MTA Könyvtár megbízásából az 1990-es években Jeruzsálemben járt, magyar anyagok után kutatva akkor találta meg és nézte át a Löw hagyatékot. Zsidók Szeged társadalmában OOOOOOOOCKXXXXXXxCOOO 115
