Giorgio Vasari 1511-1574 (Szeged, 2011)
Diner-Dénes József: Budapest magánképtárai - Az Enyedi gyűjtemény
Szent Ferenccel (31x50 cm) bizonyára joggal tulajdonítja Enyedi Domenico Ricci, köznéven Brusasorci ecsetjének. Egy töviskoronás Krisztus (fára festve, 40x62 cm) világosan magán viseli aló. század végéről való firenzei iskola jellegét és Santi di Tito típusára visszanyúló kiváló rajzáért, valamint színezéséért is joggal viseli Lodovico Cardi, köznéven Cigoli nevét. Egy másik kép, az „Angyali üdvözlet” (fára festve 155x155 cm), rendkívül édeskés, a mozdulatok s kivált a kezek modorosak, miért is Cristo- fano Allorit mondhatjuk szerzőjének. Egy gyermekarckép pedig Bronzino unokaöccsére, Alessandro Allori ecsetére utal. Ezen rajta van a festő jelzése is: A. Allori fee. 1560, de e jelzés utólag került a képre, mivelhogy az arckép kétséget kizárólag erre a mesterre vall. Nem érdektelen egy nagyméretű, három darabból összeállított kép: Cornaro Katalin (6 méter hosszú, 2 méter magas). Egy küldöttség nyújtja át ajándékait a koronás asszonynak. A háttérben hegyes táj terül el. A kompozíció erősen pózoló, a rajz érődén, a szín hideg és bágyadt. Mindazonáltal a kép jól hat tizennyolc életnagyságú alakjával, tornyával és tájképeivel. A mű szerzője bizonyára Paolo Veronese fiainak és tanítványainak körében keresendő. Hasonlóképpen velencei eredetű egy másik nagy kép: a virágfüzért kötő velencei nő (124x127 cm), eredete a Bonifazio művészcsalád körében vagy utánzói közt keresendő. A virágok oly naturalisztikusan vannak festve, hogy szinte németalföldi mesterre gondolnánk, ha a kép egyéb részeinek előadása nem volna oly tősgyökeresen velencei. Végül megemlítünk még egy nyilván 17. századbeli jó másolatot Rafaelnek egyik szent családja nyomán, a kép egykorú keretben van. Nagyon érdekes egy 15. század végéről való spanyol mű. Fapredella, eredeti keretében (69x33 cm), a préselt aranylapon négy arckép látható: IV. Sándor pápa, Nicolao de Líra egyházi író, Szent Lucia és egy püspök. A festés üvegszerűsége és az éles jellemzés egészen világosan mutatja a flamand befolyást. Egy másik spanyol, helyesebben sevillai munka, a 16. század végéről való két oltárszárny (66x117 cm), egy-egy zenélő angyallal, azt a vélelmet kelthetné, hogy valamely Rafael hatása alatt álló olasz festővel van dolgunk, ámde a belső részek fából faragott, színes Szent Jánosa és Dávid királya oly meglepő naivsággal vannak formálva, hogy csak spanyol és pedig sevillai művésztől eredhetnek. A flamand iskola munkái közt időrendben első helyen áll két kis hártyára festett kép (8x11 cm), az egyik valamely öreg ember arcképe, a másik egy szent nő ihletett arcát mutatja, mind a két képecske Rogier van der Weyden modorára emlékeztet. Egy parasztlakodalom képe (fára festve, 58x18 cm) jellemzően vall az idősb Pieter Brueghel- nek, köznéven „Paraszt-Brueghelnek” módjára, valószínűleg tőle is való. Egy másik kép némi változtatással Teniers brüsszeli „Búcsú”-ját mutatja, ez, mint a névjelzés és sok részlet elárulja, Matheus van Hellemontra vezethető vissza. A Bombelles-gyűjteményből ered két kisebb kép (fára festve, 40x30 cm), ezek ott Teniers nevén szerepeltek. Az egyik tekéző parasztokat, a másik a korcsma előtt iddogáló parasztokat mutat. A hűvös színezés és a kicsinyes előadás Teniers utánzójára, Theobald Michaura utal. Jordaens modorára vall a gyűjtemény két képe: a kisebbik bacchánst mutat, a nagyobbik, amely talán magára as Brusasorci) another interesting Madonna with child, Saint John and Francis of Assisi painted on black marble. A Jesus with a crown of thorns (wood, 40x62cm) clearly shows the characteristics of the late 16th century Florentine School and righdy deserves the signature of Lodovico Cardi, commonly called Cigoli, on account of its drawing (rooted in the types of Santi di Tito) as well as for its colouring. Another painting, the ‘Annunciation’ (wood, 155x155cm) is extremely syrupy; the movements (especially the hands) are affected, which suggest Cristofano Allori as the painter. A child’s portrait bears signs of the brush of Alessandro Allori, Bronzino’s nephew. It has the signature of the artist: A. Allori fee. 1560. Although this was added later, there is no doubt the portrait was created by that master. A large picture composed of three pieces is interesting: Catherine Cornaro (6m long, 2m high). A delegation presents gifts to the royal figure. The background is a mountainous landscape. The composition is rather affected, the drawing is poor, the colours are cold and lifeless. Still, this picture makes an impression with its eighteen life-size figures, its tower and landscape. The painter is almost certainly one of the sons or students of Paolo Veronese. Another large picture, a Venetian lady making a garland (124x127cm) is similarly of Venetian origin and can be traced back to the Bonifazio family or their followers. The flowers are so naturalistically depicted as to almost suggest a Flemish master — if other details of the painting were not so genuinely Venetian. Finally, we should make mention of a good reproduction of Rafael’s Holy Family from the 17th century, in a period frame. There is a very interesting Spanish picture from the late 15th century. It is a wooden predella, in its original frame (69x33cm). There are four portraits on a pressed gold ground: Pope Alexander IV, religious author Nicolao de Lira, Saint Lucia and a bishop. The glass-like quality of the painting and the sharpness of features quite clearly indicate a Flemish influence. Another Spanish — or more accurately Sevillan — item is two wings of an altar from the late 16th century (66x 117cm), each showing an angel playing music, a work which brings to mind the idea of the artist being some Italian painter under the influence of Raphael. The paintings’ wooden Saint John and King David figures, however, are so surprisingly naive that they could only have been carved by a Spanish, (Sevillan) artist. Among the works from the Flemish School the first in chronological order are two small pictures painted on vellum (8x11 cm); one is the portrait of an old man and the other shows the enraptured face of a female saint. Both pictures are reminiscent of the style of Rogier van der Weyden. The picture of a peasant wedding feast (wood, 58x18cm) is typical of the style of Pieter Breughel the Elder (commonly called ‘the peasant Breughel’, and was probably painted by him. Another picture shows Teniers’ ‘Brussels Fair’ with some modifications — this, as both the signature and many details show, can be attributed to Matheus van Hellemont. Two smaller pictures are from the Bombelles collection (wood, 40x 30cm), which were listed there as works by Teniers. One is of peasants playing GIORGIO VASARI 1511-1574 23
