Giorgio Vasari 1511-1574 (Szeged, 2011)
Jegyzetek
10. Archivi della Biblioteca déllé Galleria degli Uffizi, MS. 267 (A), föl. 22v. Berto Alberti naplója tételeinek átirata, Christopher L.C.E. Witcombe naplójának tételeit követi. „Giovanni and Cherubino Alberti” (Ph.D. dissertation, Bryn Mawr: 1981), vol. II, Appendix I, part I, no. 122 (page 298). Berto Alberti naplóit szintén részben átírta Giustiniani Degli Azzi: „Archivio Alberti,” Gli Archivi della Storia d’Italia, Serie II, vol. IV (Rocca S. Casciano: 1915), 211. — idézett tétel; valamint Michelangelo Gualandi: „Memorie intorno la celebre famiglia degli Alberti di Borgo S. Sepolcro,” Memorie Originale ItalianeRisguardanti le Belle Arti, vol. 2, serie 6 (Bologna: 1845), 59. — idézett tétel. Archivi della Biblioteca déllé Galleria degli Uffizi, MS. 267 (A), föl. 22v. The transcription from the entries in Berto Alberti’s diary follows that of Christopher L. C. E. Witcombe, “Giovanni and Cherubino Alberti” (Ph.D. dissertation, Bryn Mawr: 1981), vol. II, Appendix I, part I, no. 122 (page 298). Berto Alberti’s diaries have also been transcribed in part by Giustiniani Degli Azzi, “Archivio Alberti,” Gli Archivi della Storia d’Italia, serie II, vol. IV (Rocca S. Casciano: 1915), 211 for the entry cited; and by Michelangelo Gualandi, “Memorie intorno la celebre famiglia degli Alberti di Borgo S. Sepolcro,” Memorie Originale haliam Risguardanti le Belle Arii, vol. 2, serie 6 (Bologna: 1845), 59 for the entry cited. 11. Vasari-Milanesi, 7: 716. A levél, lásd Karl Frey, Der Uterarische Nachlass Giorgio Vasari (Munich: 1930), 2: 582, no. DCCXCII. Vasari-Milanesi, 7: 716. For the letter, see Karl Frey, Der Uterarische Nachlass Giorgio Vasari (Munich: 1930), 2: 582, no. DCCXCII. 12. Gaye, 3: 297, no. CCLXIX: „le darö conto del successo del nostro M. Giorgio Vasari: di gif ha fornito interamente una delle tre cappelle, quella di S. Pietro Martire, et Sua S.tä ci ha fatto cantare una messa.” Pastor, 17: 119 szerint ez a kápolna a pápa személyes használatára volt szánva. A freskók, lásd Boase, 322-33; és Ostrow, 249. Gaye, 3:297, no. CCLXIX: “le darö conto del successo del nostro M. Giorgio Vasari: di giä ha fornito interamente una delle tre cappelle, quella di S. Pietro Martire, et Sua S.tä ci ha fatto cantare una messa.” According to Pastor, 17:119, this chapel was intended for the pope’s own use. For the frescoes, see Boase, 322-33; and Ostrow, 249. 13.,,.. .le altre due sono a bonissimo termine, et fra quindici giorni ne sara fornita una altra di S. Stefano, poi per tutto Giugno l’altra della asunta della Madonna” (Gaye, 3: 297). Sangalletti végül megállapítja, hogy kétségtelenül ez a legszebb és legjobb munkája Vasadnak („et non é dubbio, che M. Giorgio mai ha fatto la piú bella et migliore opera di questa”). “.. .le altre due sono a bonissimo termine, et fra quindici giorni ne sara fornita una altra di S. Stefano, poi per tutto Giugno Faltra della asunta della Madonna” (Gaye, 3: 297). Sangalletti concludes by saying that, without doubt, this is the most beautiful and the best work Vasari has done (“et non é dubbio, che M. Giorgio mai ha fatto la piú bella et migliore opera di questa.”) 14. Del Vita, 102. Szent István-kápolnája, mely a Torre Pia földszintjén helyezkedik el, eredetileg a Svájci Gárda használatára volt szánva. Ostrow, 248 szerint a kupola freskója „a Szentháromságot és az angyali kórust” ábrázolják, míg a kupola alatti falak freskói négy jelenetet ábrázolnak Szent István életéből: prédikálás, nyomorékok gyógyítása, alamizsnaosztás és temetés. Az oltárkép, amely a szent mártíromságát ábrázolja, ma a vatikáni Pinacotecaban található. Lásd Ostrow, Fig. 176, a kápolna nézete, és Fig. 177, az oltárkép. Pastor, 17:118. megjegyzi, hogy az „1571” évszám a frízen jelenik meg. Del Vita, 102. The Chapel of Saint Stephen, located on the ground floor of the Torre Pia, was originally intended for use by the Swiss Guard. According to Ostrow, 248, the fresco in the dome shows “the Trinity and an angelic choir,” while on the walls below are four scenes from the Saint Stephen’s life: preaching, healing the cripple, distribution of alms, and burial. The altarpiece showing the saint’s martyrdom is now in Vatican Pinacoteca. See Ostrow, Fig. 176, for a view of the chapel, and Fig. 177, for the altarpiece. Pastor, 17:118, notes that the date “1571” appears on the frieze. 15. Pastor, 17:119 szerint egy későbbi átfestés kitörölte Vasari freskój át és a festéseket a lunettákon. Gaetano Milanesi megjegyzi, hogy a freskókat az alagsorban, a kis jeleneteket a kupoladobban Federico Zuccarónak tulajdonították. Bár ezek a freskók ugyanazokat a témákat ábrázolják, mint amelyeket Vasari festett, Milanesi érvelése szerint ezek valóban Vásáritól származtak (Vasari-Milanesi, 7: 715, note 3). Boase példaként említi a „Tóbiás és az angyal” jelenetét a kupoladobon, amit Vásáritól valónak fogad el, de amit Zucchi festett (322, és fig. 218). According to Pastor, 17:119, a later decorative project obliterated Vasari’s vault fresco and the paintings in the lunettes. Gaetano Milanesi notes that the frescoes in the vault and the small scenes in the drum have been attributed to Federico Zuccaro. However, as these frescoes depict the same subjects described as painted by Vasari, Milanesi argues that they are indeed by Vasari (Vasari-Milanesi, 7: 715, note 3). Boaseillustrates one of the scenes from the drum of Tobias and the Angel, which he accepts as Vasari, but painted by Zucchi (322, and fig. 218). 16. Del Vita, 103: “La quale opera fu finita dj condurre a dj 30 dj Giugnio 1571.” Vasari-Milanesi, 7:716. 17. Frey, 2:587, no. DCCXCVII: “Molto Magnifico Signor Giorgio, Cavaliere esperon doro futuro.” 18. “S[ua]. S[anti]“, dimattina vi vole honorare et farvi cavaliere esperon doro et asieme ancora no so ehe altro” (ibid.). 128 GIORGIO VASARI 1511-1574
