Nyomvonalba zárva. Régészetifeltárások az M43-as autóút és a Makót elkerülő út nyomvonalán (Szeged, 2009)

Késő szarmata temetők és kora népvándorlás kori sírok Óföldeák-Űrmös I. lelőhelyen

M43 9- LELŐHELY 23 bronz fabulával (egyszerűbb alá és oldalt hajlított lábú típusok) fogták össze, derekukra több eset­ben borostyán és kalcedon gyöngyökkel díszített övét fűztek. A viseletűket ezüstérem, Cyprea csiga vagy félhold alakú csüngő egészítette ki. Kizárólag a női temetkezésekben fordult elő az orsógomb, valamint a tükör. Az egyik esetben a tük­röt a lábhoz elhelyezett, bronz szegecsek­kel kivert ládikában, vagy emellé helyezték el egy ételmellékletet tartalmazó edény­nyel együtt. Több hölgy szoknyájának vagy bőszárú nadrágjának a szárát borostyán vagy sötétbarna üveggyöngyökkel hímezték ki. A túlvilági élethez mind a férfi, mind a női sírokba az elhunyt lábához egy vagy két edényben ételmellékletet helyeztek. A temetkezések valószínűleg egyidősek a közelükben feltárt településsel. A sírokból előke­rült granulációs díszű dobozfibulák, kifii alakú haj­karika, üvegedények a sírok keltezését a legkésőbbi szarmata időszakra helyezik. A település felhagyá­sának időpontja, valamint a temető használatának felső határa kevésbé biztos, de mindenképpen a Kr. u. 5. század előtti időpontra tehető. Az ember­tani anyag vizsgálata rávilágíthat arra, hogy a 9. lelő­helyen élt lakosság és az itt temetkező népesség egy közösséghez tartozott e. A feltárt terület déli részében egy hun­kori sírcsoport is előkerült. Három sír egymás mellett volt, a negyedik tőlük távolabb helyezkedett el. A három É-D tájolású, padmalyos sírba nőt temettek el. Egyikőjük koponyá­ját — a Kr. u. 5. században a Kárpát­medencétől keletre fekvő régiókból kiinduló divathullám szerint — csú­csosra torzították. Szegényes leletanya­gukban a vaskésen, orsógombon és üveg­töredéken kívül kétsoros csontfésűk voltak. Sóskúti Kornél

Next

/
Thumbnails
Contents