Nyomvonalba zárva. Régészetifeltárások az M43-as autóút és a Makót elkerülő út nyomvonalán (Szeged, 2009)
Bronzkori, vaskori és késő szarmata települések Óföldeák-Ürmösön
20 M43 9-10. LELŐHELY Bronzkori, vaskori és késő szarmata települések Óföldeák-Ürmösön Az épülő M43-as autóút nyomvonalának egyik szakasza Makó és Óföldeák között húzódik. A terepbejárások erre a területre egy késő szarmata települést lokalizáltak, mely a nyomvonalon kívül is nagy területen terül el. A lelőhely természetföldrajzilag a Maros vízgyűjtő területéhez kapcsolódott. A terep domborzati viszonyai egy szélesen, hosszan elterülő településre engedtek következtetni. Az M43 9. és 10. lelőhelye összetartozónak vélhető, a kettő elkülönítése egy mesterséges csatornarendszer és egy dűlőút miatt történt. A feltárás 2008. szeptember elején kezdődött és 2009 tavaszán zárult. Eredményeképpen közel 50.000 m2-en 923 objektum került elő, több korszak településnyoma és temetkezése. A munkálatok kezdetén, illetve a feltárás során is a területen folyamatosan fémdetektoros vizsgálatokat végeztünk, melynek eredményeként 246 db felszíni szórvány, vagy lokalizálható szórványként értelmezhető ólom- és bronztárgy (ruhatűk, ékszerek, olvadékok) került elő. Köztük a legizgalmasabb eredményt a rendkívül magas számú római érmelelet nyújtotta. Összesen 72 érme került elő a felső talajrétegekből, melynek jelentős része a Kr. u. 4. század első felére keltezhető kisbronz, kisebb része Tr. u. 2. századi ezüst. A római érmék ilyen magas számú előfordulása egy lelőhelyen az Alföld területén unikális. Az Óföldeáktól délre fekvő terület számos régészeti korban alkalmas volt megtelepülésre. A lelőhelyen a legkorábbi régészeti nyomokat a bronzkor korai időszakára tehető Makó-kultúra (Kr. e. 27-23. sz.) laza szerkezetű települése jelentette. A feltárás teljes hosszában elszórtan jelentkeztek a településnyomok, elsősorban tároló és hulladékgödrök. Külön említésre érdemes két mély, szűk, szögletesedő oldalú kút, amelyből számos edény és több kőeszköz is előkerült. A következő horizontot a vaskor kései fázisa, a La Téne C-D korú kelta objektumok képviselték. A különböző funkciójú gödrök mellett két félig földbemélyített, szelemenes tetőszerkezetű épület is feltárásra került. A feltáráson a legintenzívebb településréteg a római korban itt élő szarmata népességhez köthető. A településüket nyugatról egy széles árokrendszer zárta. Többszöri megújítására utal az árokban felejtett, egyélű vascsákány is. A településnyomokat a korszakban általános épületnyomok, tároló helységek, szabadtéri kemen- | cék, vermek és nagyméretű bányagödrök alkották. Ezek mellett több nagyméretű, 120- 150 cm mély, 300-400 cm hosszú, közel téglalap alakú objektumot is kibontottunk, melyek funkciója ismeretlen, felépítésük és jellegük alapján leginkább földbevájt pincék vag^ tároló helyiségek lehettek. Ml
