Nyomvonalba zárva. Régészetifeltárások az M43-as autóút és a Makót elkerülő út nyomvonalán (Szeged, 2009)
Bronzkori, vaskori és késő szarmata települések Óföldeák-Ürmösön
M43 9-10. LELŐHELY 21 A szarmata településeken általánosak a szabadtéri sütő-főző kemencék, azonban e lelőhelyen viszonylag kis számban fordultak elő, technikai színvonaluk is kezdetleges volt. A félig földbemélyített épületnyomok a településből feltárt keskeny sáv keleti szélén sűrűsödtek, egymáshoz viszonylag közel. A házak két párhuzamos, ÉNy-DK irányú sorban helyezkedtek el. A téglalap alakú, 30-40 cm mély épületek tető- szerkezetét egyetlen, az épület közepén elhelyezkedő ágasfa tartotta. Több épület hosszanti falába — a korszakban szokatlan módon — kemencét vájtak, melyeket fűtésre és sütésre is használtak. Az épületek többsége az égett paticsos, omladékos betöltése alapján minden bizonnyal leégett. A településrészlet különleges jelenségeit képezték a gödrökben kibontott emberi maradványok. Összesen négy, korábban felhagyott, hulladékkal fel- töltött olyan településnyomot bontottunk ki, melyben vagy teljes, vagy csonkolt emberi váz feküdt. A késő szarmata időszak településein általánosan megfigyelhető a „gödörhullák" előfordulása. A jelenségben bűncselekmény vagy idegen támadás nyomait, vagy szakrális rituálé emlékeit fedezhetjük föl. foglalkozott, de mellette a kézműves, kisipari tevékenység nyomai is megtalálhatóak. A növénytermesztésre nem csupán a földbevájt tárolóvermek utalnak, hanem a főként fazekaskorongon készült, nagyméretű hombárok töredékei, malomkövek és az egyik gödör omladékrétegében kibontott töredékes vassarló is. A kerámiaanyag nagy részét a korongolt szürke és az apró kaviccsal soványított, kisebb részét a kézzel formált edénytöredékek (fedő, fazék, bögre) alkották. A korongolt anyagban általános a felső füles edény, behúzott-, duzzadt peremű-, meredek falú tál, hombár- és a korsótöredékek. A szemcsés, gyorskorongolt fazéktöredékeken többféle díszítés (bekarcolt csigavonal, hullámvonal, ferde irányú becsipkedés) figyelhető meg. Több településobjektumban, illetve a felszíni szórványleletekben is előkerülő olvasztótégelyek, hevítőkohók fújtatónyílásos falazatai, salak-, olvadt bronz- és ólomrögök a folyamatos fémfeldolgozó és megmunkáló tevékenységre utaltak. A településrész alapításának ideje a felszíni éremleletek, valamint a feltárás során előkerült, késői jellegű kerámiaanyag, a Pannóniában készült, mázas korsó- és dörzstáltöredékek, üvegpoharak alapján a Kr. u. 330-340-es évek környékére tehető. A leletanyag alapján a településen élt lakosság túlnyomó részt mezőgazdasággal Balogh Csilla - Gulyás Gyöngyi - Sóskúti Kornél
