Áy Zoltán: Ívek a Tisza felett. Százötven éve épült a szegedi vasúti híd (Szeged, 2009)

Ívek a Tisza felett. Százötven éve épült a szegedi vasúti híd

Ismét magánkézben az építési jog. Az állam 1854-ig finanszírozta a vaspályák kiépítését, innentől kezdve a fejlesztésben gyökeres változás következett. Az osztrák kormányzat ugyanis olyan katasztrofális anyagi helyzetbekerült, hogy a birodalmat teljes államcsőd veszélyeztette. Jelentős összegeket emésztett fel a katonaság, a felduzzasztott hivatali bürokrácia, az oktatási reform és az állami kárpótlás módszerével végrehajtott magyar jobbágyfelszabadítás. Mindezen kiadásokhoz hozzájárult az ausztriai négy nagyszabású vaspályaépítés. A tervezett hálózat azonban nem készült el időben, a meglévő vonalak nem fogták össze a gazdasági központokat, a bécsi kormányzatnak pedig nem volt elég ideje ahhoz, hogy kivárja, amíg a vasutak jövedelmezővé válnak. Ezért Ferenc József császár 1854. szeptember 14-én aláírta az „Engedélyezési törvény" néven elhíresült rendeletet, amely az államvasúti rendszer helyett társaságok számára is lehetővé tette a vasútépítést. Bárki kérhetett előmunkálati engedélyt, amelynek birtokában elkészíthette a terveket, a költségvetést. Amennyiben jóváhagyták az elképzeléseket, az engedélyezett kizárólagossági jogot nyert az építésre. Még meg sem száradt a császári szentesítő pecsét az új jogszabályon, a nyugat-európai pénzvilág fejei máris mozgolódni kezdtek: mesés haszon reményében azonnal élni kívántak a nem mindennapi lehetőséggel.

The right of construction in private ownership again. Until 1854 the state supported the construction of railways. However, in this time the state got into a difficult financial situation; the empire was in the verge of national bankruptcy. The state treasury had to finance the army and an expanded number of bureaucrats, along with educational reform and compensation of the emancipation of the serfs in Hungary. At the same time the government was running four monumental railway constructions in Austria. However, the planned railway netzvork was not been finished in time, and the pre-existing lines could not connect to the economic centres. The government in Vienna were anxious for the railway lines to become profitable. Consequently, on 14'" September 1854 Franz Joseph signed the so called 'Permitting Act', which made possible for associations to build railway lines. Anybody could ask for permission to begin preparatory work, enabling the owner to draw up plans and the costing of the construction. Provided the plans were approved, the permission owner gained exclusive rights to the construction of the railway line. Immediately after the Act was issued, investors from Western Europe started to take an interest in constructing railway lines in the region.