Áy Zoltán: Ívek a Tisza felett. Százötven éve épült a szegedi vasúti híd (Szeged, 2009)
Ívek a Tisza felett. Százötven éve épült a szegedi vasúti híd
XXXVIII- kulet, v rA I>r. Ko,'_ k:i Jánu-> A szryrili \asiiti liszahid 1S5 A szegedi vasúti Tlszahid.' Dr• Kossii'ka János~Ko\. I. A megoldásra váró feladat. a) A bid rövid leírása. A szegedi Tiszahíd. mely Ctsame francia állami mérnök tervei szerint készült, egyike legrégibb hídjaink nak, már 45 cwei ezelőtt, vagyis 1858-ban adták a forgalomnak. A híd átalános képét az 1 — 15. ábra láttatja. A hid a Tiszát ti nyílásban hidalja át. melyeknek mindenike a pillérek közölt, illetőleg a hídfő cs a pillér között mérve, kikcrekílve 41 ‘«i m. A pilléreket, a hídfőt és 3 nyílásokat áthidald vasszrrkezetekrr az l 15. és 16—19. ábrák tüntetik fel. Mint látjuk, a pilléreket vascsőben elhelyezett beton- tömbből állították elő. Mindeu egyes pilléig ilyen vasbeton-oszlopból áll, melyeket megfelelő vasszerkezet köt egymással össze. A pillér felső részében betont nem alkalma/ tak, sőt a vasköpenyek csőn lakját sem tartották meg, hanem azokat erős, négyszögletes keresztmetszetű vasszekrényekké alakították. A pilléreket sűrített levegő felhasználásával alapozták. Avógből, hogy a pillérek húzó erőknek is ellenálljanak, az egyes csodarabokat egymáshoz jS db 30 »w-es csavarral erősítették meg. Ugyané célból a pillérnek felső, négyszögletes keresztmetszetű része, az alsó kör- alaku részszcl, 72 csavarral van összekötve. A csodarabok öntöttvas anyagét olyformán ellenőrizték. hogy minden egyes öntésből 40/83 fnm kereszt metszetű próbadarabot készítettek és azzal szilárdsági vizsgálatokat végeztek. Ly formán 44*2 db próbatestet rörtrk el. még pedig hajh'íás utján. A megkívánt szilárdság 2000 kg cm* volt s a megejtett próbákból kapott tényleges szilárdság átlagban 3040 i^-ot adott A maximum 3660, a minimum 2030 kg cm" volt; e minimumot a/.onlwn hibás öntvénynél észlelték. Az Annáid des Pun fi ti CJknasfrs 1859 évi memníres- jának ide vonatkozó közleménye a próbatestekkel végzett hajlító próbáknak részletesei41 leíiásái nem adja. valószínűnek látszik azonban, hogy a prúbatöiések eredményéből az ismert Navier-féle képlettel számították az anyag szilárdságát.-Az összes csfldarabok Glasgowban készültek, csak a lyukak fúrását s az egyes darabok pontos összeillesztéséhez szükséges megmunkálásokat végeztél: a helyszínén. A 8 nyílást oly vasivek hidalják át, melyeknek alsó öve ívalakú felső öve pedig vízszintes Ez ivek egyszeres és oszlopos rendszerű rácsozásúak, középső részüket azonban a kis magasságra való tekintettel tömören alakították. Az övéknek, rricsrudaknak, valamint a tömör résznek szerkezeti alakítását az 1 15 és 16 10. ábrákban tüntettük föl. Az ívek alsó öve a rácsos részt lezáró végső oszlopon túl kissé megnyúlik, s c megnyúló rész sarára támaszkodik A sarú helyén a pillért alkotó vasszekrényben már nincsen beton s a csőalakú keresztmetszetét négyszőgalakúva! cserélték tel. A pillérrel szomszédos nyílások iveinek megfelelő sarui között, összekötésük céljából kellős T alakú szftgccselt tarlókat rendezlek cl, úgy, hogy ezzel a pillér Yasszckrényének aránylag gyönge oldalait az ívek nagy oldalnyomása ellen biztosították * A műszaki ilokturi cím elnyerése céljából a m. kir. Júiscf- müegveteni mérnöki szak osztályához benyújtott értekezés. Mijyír Merről; « ép;lééi tgylíl KéMOrye Az tvek felső, vízszintes öve folytatólagos, vagyis mind a S nyíláson megszakítás nélkül végig megy. A felső övét a pillér vasszerkezetével ússzeszögecselték, ! úgy, hogy az a pillérhez képest mozgásokat néni végezhet. Minden nyilasban 4 vasivet rendeztek el, s így a pillért alkotó 2 vasbeton oszlop mintíemkére 2—2 ív támaszkodik. Az egy nyílásban levő íveket felső és alsó szélrácsozás, valamint kcrcsztkótések kötik össze. Kereszt- és hosszanti tartó* nincsenek, a talpfák közvetet lenül a főtartókon nyugszanak. A híd kétvágányú, két-két ívnek egy-cgy vágány telel meg. A hídfőket (1. 20 -24. ábrai vagdalt cs faragott kővel hurkolt termésVŐfalazat alkotja, amelyet úgy készítettek, lingy a szomszédi is vasivek felső övét hátrahorgonyoz- 1 lássák. E célra kél-két, őf) mm átmérőjű S régein csavarmenetekkel ellátott rúd vas szolgái. Az erő a csavarmenetek fej ári a csavaranyára és erről a falazathoz J támaszkodó sarára megy át. Az ív alsó öve, a 20 — 24. ábrábólIcivehetőleg.ahfdfőn elhelyezett sarára támaszkodik. E sáriit a falazailiuz csavarok kötik, ugyancsak csavar köti Össze az. ív végét a saruval Ez utóbbi adatokat az -Inna les des Pun is rí 1 CTtauss/es-ből vettük, a 20—24. ábrán a falazatba menő csavarokat nem tüntettük elő. A vasívek nagy otdalnyomásával szemben a pillérek nem volnának stabilok, éppen ezért a tervező a szükséges stabilitást biztosítandó, a pillérnek fölnyúló négv- szügletes keresztmetszetű részét az ív felső övével Összekötötte. Az ekként származó igen bonyolult erőjátékú tartószerkezetet a tervező következőképpen fogta föl. A nyílást szerinte a pilléreken nyugvó sarukra támaszkodó ivtartó alsó öv) hidalja át. Avégből, hogy a pilléreket az ív oldalnyomása ellen biztosítsa, összekötötte azokat — minden egyes nyílásban vonóvasakkal. K vonóvasakat az ív lölött (felső öv) rendezte el. A szélső nyúlásokban a vonóvas egyik végét a pilléihez, másik végét periig — lehorgonyzó rudak kü/.vrHiésével — a hídfő falazatához erősítette. llyformán az egyes pillérek haj’násra is igénybe vannak véve. A hajlító nyomaték nagyságát olyformán állapították meg, hogy :i pillért oly statikailag határozott kéttámaszú tartónak tekintették, amelynek támasztópontjai a pillér legfelső (a vonóvasnál levő) és legalsó pontjával esnek össze s amelyet, az ivsarúk helyén, a szomszédos ívek vízszintes oldalnyomásainak különbsége támad meg. Az ív (alsó öv) és vonóvas (felsö.öv) közét azért rácsuzlák össze, hogy az ív egyoldalú terhelésnél ne deformálódjék. A tervező azt hitte, hogy a hömérsékletváltozás hatása elenyésző csekély, úgv, hogy az a vasban számbav ehető nagyságú igénybevételeket nem okoz. Tervező véleménye szerint a hó hatása csak annyiban nyilvánul, hogy az I ívek középső pontja felemelkedik vagy süiyed, s hogy az ívet c mozgásában a vonóvas követi. E föltevésében azonban tévedt, amennyiben mind a tapasztalat, mind az elméleti vizsgálódások a hómérsék változás hatásának másnemű nyilvánulását mutatják. A hidat, elkészülte után, alapos teherpróbáknak vetették alá s a terhelés, valamint hömérsékletváltozás okozta elmozdulásokat gondosan észlelték. Ezeknek az észleléseknek eredményeire a 111, fejezetben, valamint a VI. fejezet ./ jelű szakaszában részletesebben kitérünk. 24 102 A doktori disszertációt a Magyar Mérnök és Építész Egylet Közlönye teljes terjedelmében közölte. A dolgozat címlapja. Somogyi-könyvtár The doctorate dissertation was published in the Bulletin of the Hungarian Engineer and Architect Association. Front page of the thesis. Somogyi Library
