Fodor Ferenc: A Duna-Tisza közi homokhátság délkeleti részének paraszti gazdálkodása a 20. században (Szeged, 2008)

A területtel foglalkozó irodalom - A vizsgált terület rövid története a 19. század második felétől a 20. század közepéig - Kiskunhalas

ként tarlóföldekbe való ültetése már évekkel ezelőtt szigorúan el lett tiltva: miután a korán learatott termények, mint az árpa, repce, továbbá a zöldtakarmányként használt bükkönyös, zab, csalamádé, muhar - kevesbítik a földnek ama táperejét, melyek az utána közvetlenül ültetett dohánynak fejlődését és minőségét előmozdítani hívaták. Akik ezt már ez évben el nem kerülhetik, úgy e körülményt a földrészlet pontos megjelölésével az illetékes dohánybeváltó hivatalnál, és egyúttal a m. kir. pénzügyőri szakasznál is a községi elöljáróság útján okvetlenül bejelentsék."

8

3 A termeléshez szükséges engedélyt minden évben külön kellett kérelmezni. Az engedély kiadását feltételekhez kötötték, melyek a termelésre és az értékesítésre egyaránt vonatkoztak. A dohány minőségi termelésének megőrzése érdekében a dohányjövedéki központ igazgatósága elrendelte, hogy „...a kiskunfélegyházi körzet összes dohánytermelői az 1905. évre friss, fajtiszta szegedi rózsa dohánymaggal ingyen láttassanak el."

8

4 Ugyanez a rendelet megtiltotta, hogy ebben az évben - a szokásokkal ellentétben - dohánymagot szedjenek. A hatóságnak állandó problémát jelentett a megtermelt dohány felmérése és a csempészet megakadályozása. Az 1851-ben bevezetett dohánymonopólium értelmében a termelők kötelesek voltak a dohányt az állami fölvásárlóknak átadni.

8

5 A nagyobb haszon reményében a 19. század második felében tömegessé vált a rejtegetés, csempészkedés, a fináncok éberségének kijátszása.

8

6 „A halasi dohánytermelőket f. évi szeptember 22-ére értekezletre összehívatta a városi polgármester oly czélból, hogy ott több, a dohány termelés előmozdítására szükséges intézkedések megtétessenek. Mindenek előtt hangsúlyozta, hogy a felettes hatóságok részéről ismételve felmerült az a panasz, hogy Halason a csempészet nagyban űzetik és hogy ennek nem orvoslása esetén a város egész területén a termelési engedély megvonása kilátásba helyeztetett - a mi pedig a város egyes lakosainak tetemes anyagi károsodását vonná maga után. Felhívta továbbá a termelőket, hogy önmaguk, de főképen a város jó hírneve megőrzése tekintetéből kövessenek el mindent, hogy a csempészetnek okszerűen eleje vétessék."

8

7 A Gazdacímtár szerint 1912-ben Kiskunhalason csupán Katona Antal rendelke88 zett 10 holdon fölüli dohányültetvénnyel. 1926-ban Kiskunhalason dohány értékesítésével (dohánytőzsde) több család is foglalkozott.

8

9 A dohány termesztése a két világháború közötti években mindjobban elterjedt, mivel a gyenge minőségű homoktalajokon is jól termeszthető volt. A szőlő-, és a gyümölcstermesztés már a 19. század közepén is jelentősnek mondható. A város nyugati oldalán elterülő „Öregszőlők" nevű terület nagysága az 1850-es években 1900 kataszteri hold körül volt.

9

0 Az 1895-ös mezgazdasági statisztika szerint már 2291 kataszteri holdra növekedett a szőlő területe.

9

1 Az 1890-es 8

5 Halasi Híradó 1887. június 5. 8

4 Halasi Híradó 1904. június 29. 8

5 Takács Lajos 1964. 399. 8

6 Szilágyi Miklós 2000. 719. 8

7 Halasi Híradó 1887. szeptember 25. 8

8 A Magyar Korona Országainak Gazdacímtára. Budapest 1913. 535. 8

9 Magyarország kereskedelmi, ipari és mezőgazdasági címtára. Budapest 1926. 681. 9

0 Janó Ákos 1965. 91. 9

1 Országos Magyar Királyi Statisztikai Hivatal 1897/a. 310. 20