Fodor Ferenc: A Duna-Tisza közi homokhátság délkeleti részének paraszti gazdálkodása a 20. században (Szeged, 2008)
A területtel foglalkozó irodalom - A vizsgált terület rövid története a 19. század második felétől a 20. század közepéig - Kiskunhalas
években a filoxérával szemben immúnis homoktalajon - a Homokhátság más településeivel párhuzamosan - fokozott ütemben történtek szőlőtelepítések. Ez a magyarázata, hogy Halason 1903-ban 4200 kh, 1912-ben pedig már 4876 kh szőlőt regisztráltak. 9 2 Gyümölcsfákat elsősorban a szőlő közé és a ház körüli kertekbe ültettek, habár jól látták e művelési szokás hátrányát. Fekete Dezső közlésében Gyárfás István említi, hogy „A szőlők ... annyira be vannak ültetve, vagy sarjadékoktól benőve meggy- és szilvafákkal, melyek még alig minden 3-4 évben adnak csekély hasznú termést, az alattuk sínylődő szőlőtőkéket, ezek éltető eleme a napfény - a melegétől megfosztják. Az ily szőlő keveset ad, azt is karczinak nevezhető savanya bort teremnek." 9' A város 1862-ben 21,5 holdon mintakertet építtetett, mely virágkorát Vass Elek műkertész vezetése alatt - az 1870-es években - élte. Vass Elek tanítványa volt Fazekas Bálint, a halasi rózsabarack nemesítője és Szathmáry Sándor, az Egressy duráncija nevü őszibarack nemesítője és a Kiffer körte meghonosítója. A rózsabarack és a Kiffer körte termesztése az 1930-as években érte el tetőfokát. A kiváló értékesítési lehetőségeknek köszönhetően sok családnak biztosított megélhetést. 9 4 Mint már említettük az állattartást az 1863-ban bekövetkezett aszály és a tagosítás nagyban befolyásolta. Az állattartás jelentősége azonban nem csökkent, csupán szerkezete alakult át. A juhállomány látványos csökkenése mellett a szarvasmarhatartás megőrizte jelentőségét, a fajtaváltás azonban a környező településeknél sokkal később ment végbe, ami a hagyományokhoz való ragaszkodás bizonyítékaként értelmezhető. Az állatállomány (1857-1888) 9 5 1857 1869 1878 1888 Ló 2746 (3,3 %) 2296 (2,4 %) 2871 (6,7 %) 2623 (5,8 %) Szarvasmarha 6537 (7,9 %) 3107 (3,3 %) 6341 (14,8 %) 7820(17,4 %) Ökör 2861 (3,4 %) 1793 (1,9 %) 2302 (5,4 %) 2412(5,4%) Birka 66 252 (80 %) 84 436 (88,6 %) 28 336 (66,4 %) 26 265 (58,3 %) Sertés 4465 (5,4 %) 3618 (3,8 %) 2839 (6,7 %) 5913 (13,1 %) Összesen 82861 (100%) 95250(100%) 42689 (100 %) 45033 (100%) A szarvasmarha állomány 191 l-ben 9 6 Kiskunhalas Kiskunfélegyháza Kiskundorozsma Magyar fajta 6234 (82 %) 1752 (34 %) 1927 (54 %) Piros tarka 1320(17 %) 3369 (66 %) 1638 (55 %) Bronzderes 9 (1 %) 7 (1 %) Összesen 7563 (100%) 5121 (100 %) 3572 (100 %) 9 2 Janó Ákos 1965. 90. 9 3 Fekete Dezső 1985. 27. 9 4 Simon András 2005. 254. 9 5 Nagy Szeder István 1935. 122; Polgármesteri jelentés 1878; 1888. 9 6 MSK. Új sor. Mezőgazdasági statisztikai adatgyűjtemény 1870-1970. Állatenyésztés III. Községsoros adatok. Budapest 1972. 21
