Fodor Ferenc: A Duna-Tisza közi homokhátság délkeleti részének paraszti gazdálkodása a 20. században (Szeged, 2008)
A területtel foglalkozó irodalom - A vizsgált terület rövid története a 19. század második felétől a 20. század közepéig - Kiskunhalas
Oszi búza kat. h. Oszi rozs kat. h. Kétszeres kat. h. Köles kat. h. Oszi árpa kat.h. Tavaszi árpa kat.h. Zab kat. h. Összesen 1903 őszén és 1904 tavaszán elvetett terület 7350 (28,9%) 11 000 (43,3%) 900 (3,6%) 500 (2%) 150 (0,6%) 2500 (9,8%) 3000 (11,8%) 25400 (100%) 1905 őszén és 1906 tavaszán elvetett terület 7130 (29,3%) 11 300 (46,6%) 385 (1,6%) 487 (2%) 140 (0,6%) 2300 ((9,5%) 2520 (10,4%) 24262 (100%) A burgonya termesztése is egyre népszerűbb lett. A termesztés helyzetéről az 1889-ben kelt polgármesteri jelentésben a következőt olvashatjuk: 7 8 „Gazdászatunk biztos jövedelmi forrása a többi közt a burgonya, miután ezen embernek és állatnak hasznos élelmi czik nem részesül kellő gondozásban és gazdaközönségünk, különösen kisebb gazdáink, a szükségen felüli mennyiséget értékesíteni nem tudják. A fajokat illetőleg minden időben kész vevőre talál a páratlan, az úgynevezett Jakab, vagy névtelen burgonya; bár keresett még - bár kevésbé - a rózsakrumpli is." Krumpliföldet a nagyobb termőfölddel rendelkező gazdák feléből adták ki, de olykor az aratási szerződésekbe is belefoglalták a részes krumpliföld nagyságát. A korabeli újság hirdetéséből megtudhatjuk, hogy: „Szathmáry Sándor főgimnáziumi igazgató felső rekettyei birtokán krumpli földet ad ki feléből. Ugyanott vetni való krumpli eladó napi árban." 7 9 Kapás növények területe (kat. hold) 8 0 Ev Dohány Dinnye Káposzta Burgonya Összesen 1877 932 (37,2 %) 1572 (62,8 %) 2504(100%) 1888 467 (16,9 %) 2300(83,1 %) 2767(100%) 1903 286 (7,8 %) 200 (5,4 %) 3200 (86,8 %) 3686(100%) 1904 270 (5,8 %) 400 (8,6 %) 4000 (85,6 %) 4670(100%) 1906 275 (5,8 %) 398 (8,4 %) 4050 (85,8 %) 4723(100%) 1907 315 (6,4%) 400(8,1 %) 100 (2%) 4100 (83,5 %) 4915 (100%) A dohány termelésére vonatkozó első adatokat a korabeli polgármesteri jelentésekből ismerjük. 1881-ben „57 engedélyesnek 540 holdra adatott engedély; a hiányos ültetés s időjárás miatt azonban alig 2/3-ad rész terület volt dohánnyal beültetve. A beszállított dohányért 20 574 frt fizettetett ki, tekintve a beváltási árt és a beültetett hold területet, egy hold 48 frt tiszta jövedelmet hozott be." 8 1 „1888-ban dohánytermelő volt 56, ezek termesztettek 467 holdon 3736 mmázsát, mely 37 360 frt jövedelmet hozott az illetőknek." 8 2 Kiskunhalas a szegedi dohánytermelő felügyelőséghez tartozott. A felügyelőség a polgármesteri hivatalon keresztül érvényesítette előírásait. 1887. május 11-én kelt hirdetményében felhívta a gazdák figyelmét, hogy: „A dohánynak második termés7 8 Polgármesteri jelentés 1888.82. 7 9 Kiskun-Halas Helyi Értesítője 1905. március 8. 81 1 Polgármesteri jelentés 1877; 1888; 1903; 1904; 1906; 1907. 8 1 Polgármesteri jelentés 1882. 18. 8 2 Polgármesteri jelentés 1888. 19. 19
