Fodor Ferenc: A Duna-Tisza közi homokhátság délkeleti részének paraszti gazdálkodása a 20. században (Szeged, 2008)
Dohánytermesztés
ban öntözéshez mikroszórókat nem használnak. A slag végét kézzel befogják és arra törekednek, hogy minél erősebb nyomáson, minél apróbb cseppekben, egyenletesen jusson a víz a palántára. Ha az erős vízsugár a palántát ledöntené, az könnyen betegséget kapna. Kiültetés előtt a palántát műanyag 30-as rekeszekbe szedik föl. A láda aljára vizes szalmát terítenek, hogy az védje a gyökeret a kiszáradástól. Ültetés előtt a dohányföldet beöntözik. Négysoros palántáló géppel ültetik. Mivel nincs minden gazdaságban traktor és palántáló gép, vállalkozót fogadnak, vagy a gépmunka diját visszasegítik. A dohánytermesztők a nagyobb munkák végzésénél összefognak, kisegítik egymást. A vízágyas palántanevelés az utóbbi években terjedt el. A dohánybeváltó vállalatok csak az ilyen technológiával előállított palántából nevelt dohányra szerződnek. Az így megtermelt dohányt zölden, szárítóban (kamrában) szárítják. Erre csak a Virginia típusú dohányfajták alkalmasak. 32 0 Termeszteni csak szerződéssel lehet. A dohányfeldolgozó vállalat a szerződésben meghatározott terület nagyságának megfelelő mennyiségű vetőmagot bocsát a termelő rendelkezésére. Ez granulált vetőmag. A vetőmagot hungarocell tálcára kell vetni. A tálcáknak darabját a cég 204 forintért adja termelöknek. (2004. évi adat.) A tálcák nagysága 40x60x8 cm. Egy tálcára 170 mag fér. Egy hektárba húszezer szál kell. A vetés március közepén történik. Vetés előtt a tálcákban lévő kis mélyedéseket tőzeggel kell megtölteni. A tőzeget a cég Németországból importálja és adja ki a termelőknek. A tálcák, és a tőzeg árát a beszállított dohány árából vonják le. A tőzeg speciális tápanyagokkal kevert, laza szerkezetű talaj. A zsákból a tőzeget nagyobb műanyag edénybe öntik, kézzel föllazítják, majd a tálcákra rakva, tenyérrel a lyukakba dörzsölik, míg azok meg nem telnek. A megtelt tálcákat egymás tetejére rakják. (66. kép) 66. kép: A tálcák töltése tőzeggel (Zsana, 2005.) A Virginia típusú dohány a többi dohányfajtától mind beltartalmi, mind biológiai tulajdonságait tekintve lényegesen különbözik, szárítani csak mesterséges körülmények között lehet. (Borsos János 1994. 42.) 140
