Fodor Ferenc: A Duna-Tisza közi homokhátság délkeleti részének paraszti gazdálkodása a 20. században (Szeged, 2008)

Dohánytermesztés

A tálcák mélyedéseiben lévő tőzeget egy erre a célra méretezett tömörítő lappal lenyomják. A tömörítő laphoz a lyukak méretének megfelelő, fém „bütykök" csavarral vannak felerősítve. Ezek tömörítik a tőzeget. Tömörítés után a tőzeg fölött a tálcában mintegy két centiméteres üreg marad, ide kerül a vetőmag. (67. kép) A vetéshez speciális vetőtálcát használnak, melyet szintén a vállalat ad. A vetőtálca fakeretbe foglalt, egymás alatt, két, egymáshoz szorosan simuló, vékony műanyag lemezből áll, melynek alsó lemeze hosszanti irányba mozgatható. A két lemez a vetőtálcák lyukainak megfelelő távolságban vannak kilyukasztva. Akkora lyuk van fúrva a lemezekre, hogy azokon a granulált vetőmag átessen. Miután az alsó lemezt kissé elmozdították, a vetőtálcába félmaréknyi vetőmagot szórnak, melyet addig mozgatnak a tálcán, míg minden lyukba egy-egy mag bele nem esik. A megmaradt magokat a tálca végén lévő mélyedésbe gurítják, kissé megemelve a vetőtálca szemközti végét. Ezután a vetőtálcát pontosan a tálcára helyezik, majd az alsó lemezt viszszatolva eredeti állapotába a vetőmag pontosan a tálca lyukaiba hullik. Az elvetett magot szintén tőzeggel takarják le. Ezzel a módszerrel két-három fő naponta 500-600 tálcát tud bevetni. A bevetett tálcákat szintén egymás tetejére helyezik, az összes tálcát be kell vetni. (68. kép) A palántanevelés itt is tizenkettes fóliasátorban történik. A fóliasátor szélénél, körben, mintegy 20 cm magas, 10 cm széles betonkeretet építenek. A betonkeret a sátor belsejétől, mintegy 20 cm-re fut. Az így keletkezett medencébe sérülésmentes fóliát terítenek. A medencében colos KPE csövet futtatnak körbe, melybe 20-30 cmként, 3-4 mm átmérőjű lyukakat fúrnak. A cső egyik végét besütik, fölmelegítve öszszenyomják, másik végét pedig egy szivattyú nyomóágához csatlakoztatják. 67. kép: A tálcában lévő tőzeg tömörítése (Zsana, 2005.) 141