Fodor Ferenc: A Duna-Tisza közi homokhátság délkeleti részének paraszti gazdálkodása a 20. században (Szeged, 2008)
Dohánytermesztés
továbbá a termelőket, hogy önmaguk, de főképen a város jó hírneve megőrzése tekintetéből kövessenek el mindent, hogy a csempészetnek okszerűen eleje vétessék. ...Dr. Babó főjegyző indítványozza, hogy a termelők a dohánybeváltási felügyelőség nyomban felolvasott felhívásához képest maguk igyekezzenek e dolgot rendezni olyformán, hogy közülük dohánybírákat válasszanak, kik az egyes termelők eljárását s a dohány mennyiségét ellenőrizzék, - s jövőre azon kertészeket, kik csempészkedésen érettek, a halasi határban ne alkalmazzák. ...a dohánybírák azonnal megválasztattak, még pedig: Felsőszállás, Harka, Alsóbodoglár, Tajó, Zsana, Kókút, Eresztő, Alsószállás, Balota, Göbölyjárás pusztákra: Hofmeister Ignác, Barina K. György, Borbényi János, Csikós János, Halász D. Lajos; Füzes, Fehértó, Alsó Kistelek, Inoka, és Rekettye egy részére: id. Zilah János, Proper Sándor, Varga Lukács, Kocsi Sándor; Rekettye, Pirtó, Debeák, Inoka, Felső Kistelekre: Vanyúr József, Bangó Imre, végre Pirtó, Felsőszállás és Felső Bodoglár pusztákra Hofmeister Ignác, Ifj. Matkó Pál, Balogh Joachim és Balogh Mihály termelők személyében. A hatóság felkerestetett, hogy a f. hó 26-ra tervezett zsinór felvételnek a kedvezőtlen időjárás miatt egy héttel hátrább, vagyis október 3-ig leendő elhalasztása iránt a szükséges lépéseket illető helyen tegye meg, s egyszersmind a dohánybeszállításnak f. évi december l-ig elhalasztását is kérelmezze." 31 4 A Gazdacímtár szerint 1912-ben Kiskunhalason csupán Katona Antal rendelkezett 10 holdon fölüli dohányültetvénnyel. 31 5 1926-ban Kiskunhalason dohány értékesítésével (dohánytőzsde) a következő személyek foglalkoztak: Árvái György, Özv. Dobeczky M-né, Csengeri u., Évin Márton, Hunyadi u., Gémessy Márton, Halász István, Kossuth u., Hangya Szövetkezet, Vörösmarty u., Özv. Krájnik Józsefné, Makay Antalné, Natkay János, Vasútállomás, Orbán Ferenc, Péter Ferenc, Reschner Károly, Városház épület, Siegl Ede, Alkotmány u. és Zsohár István Vasútállomás mellett. 31 6 A dohány termesztése a két világháború közötti években mind jobban elterjedt, mivel a gyenge minőségű homoktalajokon is jól termeszthető volt. A magyarországi dohánytermelés kétharmad része a két világháború között a Tiszántúlra és a Duna-Tisza közére esett. Az 1920-as években az állam hitelekkel segí317 tette a termelőket, melynek következtében a termelés föllendült. A dohánytermesztés jelentős szerepet töltött be vidékünk paraszti gazdálkodásában. Míg Szeged környékén a fűszerpaprika háttérbe szorította a dohány termesztését, addig a Szegedtől távolabb eső községekben - ahol a fűszerpaprika termesztés később vált népszerűbbé - tovább élt a dohánytermesztés. A második világháború után a magángazdálkodás feltételei korlátozottak voltak, mégis sok család folytatta a termelését. Elsősorban Zsana, Kömpöc, Csólyos, Jászszentlászló és Kiskunfélegyháza környékén termelték nagyobb mennyiségben. A termelők a félegyházi dohánybeváltó vállalathoz szerződtek. Mint már említettük Kömpöcre - az Egri Káptalan birtokára - az első betelepülők a Pallavichiniek ányási birtokáról elűzött dohánykertészek voltak. 31 8 Ez lehetett 31 4 Uo. 1887. szeptember 25. 11 5 A Magyar Korona Országainak Gazdacímtára, Budapest 1913. 535. 31 6 Magyarország kereskedelmi, ipari és mezőgazdasági címtára, Budapest 1926. 681. 31 7 Gunst Péter 1970. 227. 31 8 A kertészségek szétveréséről és a kertészek bosszújáról: (Zsilinszky Mihály 1900. 435., Takács Lajos 1964. 134., Juhász Antal 1989. 178.) 138
