Fodor Ferenc: A Duna-Tisza közi homokhátság délkeleti részének paraszti gazdálkodása a 20. században (Szeged, 2008)

Kutatott terület

A kutatott terület A

vizsgált települések Bács-Kiskun-, illetve Csongrád megyében találhatók. Legtöbbjük Szeged, Kiskunhalas, Kiskunfélegyháza és Kiskundorozsma, nagyhatárú városok területén váltak önálló közigazgatási területté, más részük földesúri birtok volt, illetve a Jászkun települések által megváltott puszták közé tartoztak. A mai közigazgatási beosztás szerint Szeged városához tartozó pusztákon Csengele. Balástya, Szatymaz, Domaszék, Rúzsa, Mórahalom, Zákányszék, Öttömös és Ásotthalom; a Dorozsmához tartozó pusztán Zsombó, Forráskút, Bordány és Üllés; a Kiskunhalashoz tartozó pusztákon Pirtó, Balotaszállás és Zsana; a Kiskunfélegyházához tartozó pusztákon Kunszállás, Petőfiszállás és Csólyos - Pálossal egyesülve vált önálló közigazgatású településsé. Szánk és Móricgát Kunszentmiklós birtoka volt, Tázlár, Harkakötöny és Bugac nemesi birtok volt, Jászszentlászló, Pusztamérges és Pálos jász településekhez tartozott, míg Kömpöc az Egri Káptalan tulajdonában volt.

3

1 Kistelek község területét a királyi kamara utasítására Szeged határából hasították ki és 1776-ban telepítették be.

3

2 A Duna-Tisza közi homokhátság hazánk legnagyobb futóhomok területe, mintegy 74 000 km

2 kiterjedésű. A táj képe rendkívül változatos. A többnyire északnyugat-délkelet irányú homokbuckák között deflációs laposok találhatók, melyek hossza és szélessége több kilométer is lehet.

3

3 A legnagyobb kiterjedést a homoktalajok érik el, sok helyen a homok mozgása csak a közelmúltban szűnt meg. A homokvonulatok közötti mélyedésekben tőzeges láptalajok, vályogos-, illetve homokos réti talajok találhatók. A mélyebb fekvésű „erekben" szinte egész évben állt a víz. 1941-42-ben a rendkívül sok csapadék és a csatornahálózat hiánya miatt súlyos veszteséget okozott a magas vízállás.

3

4 Az 1970-es évektől a talajvízszint azonban fokozatosan csökkent. A kutatások kimutatták, hogy ezt az 1971-től fokozatosan kialakuló csapadékhiány, a rétegvíztermelés fokozódása és az erdőterületek növekedése együttesen idézte elő.

3

5 A kutatott terület a Duna-Tisza közi homokhátság délkeleti részén fekszik, területe 2523 km

2. Délkeleti határán a homoktalajt az úgynevezett „feketeföld" váltja föl. Ez a Feketeszél nevű terület képezi a homokhátság határát is. Gazdasági, geológiai és történeti szempontból egységet képezne a vizsgált területtel a Szerb köztársaságban 3

1 A 630/1949. és az 1300/1949. sz. kormányrendelet értelmében megindult a külterületi lakott helyek önálló közigazgatási egységgé történő szervezése. (Orbán Sándor 1980. 392.) Ennek értelmében Szeged 141 388 kat. holdnyi területén alakult 1950-ben Ásotthaom, Balástya, Csengele, Domaszék, Mórahalom, Öttömös, Rúzsa, Zákányszék és Szatymaz. Öttömös és Pusztamérges 1908-ban vált önállóvá. Kiskunhalas szintén nagyhatárú település volt a maga 112 ezer holdjával. Belőle vált önálló közigazgatási egységgé 1950-ben Balotaszállás, Zsana és Pirtó. Kiskunfélegyháza 45 ezer kat. hold határából vált ki 1950-ben Kunszállás és Ferencszállás Petőfiszállás néven, illetve a Jászsághoz tartozó Pálos pusztával egyesülve Csólyos Csólyospálos néven 1945-ben. Kiskundorozsma 32 350 kat. holdnyi területéből 1950-ben vált ki Üllés, Bordány, Forráskút és Zsombó. A Jászkunsághoz tartozó puszták fölosztása után vált önállóvá Jászszentlászló (1873) és Szánk (1874). 3

2 Juhász Antal 1989.4. 3

3 Borsy Zoltán 1977.43. 3

4 Asztalos István - Sárfalvi György 1960.21. 3

5 Pálfai Imre 1994. 112. 11