Lengyel András: Múzeum a Tisza partján (Szeged, 2007)
V. Eredmény és előfeltétel: tudomány a Múzeumban
zett és szerkesztett, kiadványként is igen dekoratív és informatív Csongrád megye népművészete (1990) említendő. Életműve a szegedi egyetem professzoraként dolgozva is tovább gazdagodott. Mestere, Bálint Sándor nem volt a szegedi múzeum munkatársa, de nagy, összegző műve, a három- kötetes Szögedi nemzet (1976-1980) című, alapvető jelentőségű monográfia a múzeum kiadásában, a múzeum „védernyője” alatt jelent meg. így léte némileg múzeumi érdem is. Az újabb néprajzos generációból Bárkányi Ildikónak a népi gyerekjátékokkal vagy Apátfalvával, Fodor Ferencnek pedig a migrációval és a gazdálkodással kapcsolatos kutatásai említendők meg. Fodor Csólyospálos monográfiájának (1995) szerkesztőjeként is érdemeket szerzett. N. Szabó Magdolna a múzeumban őrzött Bálint Sándor-hagyaték földolgozása és publikálása körül jeleskedik. A Szeged történetével, általában a várostörténettel kapcsolatos kutatások között előkelő hely illeti meg Reizner János négykötetes Szeged történetét (1893-1900), amely igen gazdag és sokrétű életművének is igazi csúcsteljesítménye, a Szeged-kutatásnak máig megkerülhetetlen alapműve. (Munkásságáról Fári Irén tanulmánya és Fejérné Pintér Veronika bibliográfiája [1999] nyújt részletekbe menő tájékoztatást.) Cs. Sebestyén Károly történészként is jelentősét alkotott. Több műve (pl. Szeged középkori vára, 1928; Szegedi tüzelő- és fűtőberendezések a XVIII. században, 1932; Szeged középkori templomai, 1938) máig jól használhatók. Jellemző, hogy nevéhez fűződik az első szegedi utcanévtörténeti közlemény is. Banner János is azok közt említendő, akik történészként is megnyilatkoztak: Szeged közgazdasága (1922) vagy Szeged és a nemesi felkelés (1924) című közleményei mellett itt elsősorban numizmatikai tárgyú írásairól, pl. a szegedi szükségpénzekről írottról kell szólni. A széles érdeklődési körrel bíró Csongor Győző munkásságának egyik része is a várostörténet körébe tartozik. Dankó Pista című könyve (1958) utóbb második, átdolgozott kiadásban is megjelent. Érdekesek Szeged régi térképeiről szóló tanulmányai is. Az 1970-es évek közepétől föllépő újabb történésznemzedék (Zombori István, Sipos József, Nagy Adám) munkái ugyancsak széles spektrumban szóródnak, Zsigmond királytól a numizmatikán át a kisgazdapárt történetéig. Számbavételük gyakorlatilag lehetetlen itt. de megemlítendő Zombori István nagyarányú szervező- és szerkesztő munkája, amely a várostörténettől az egyháztörténetig ível, Nagy Adám jónéhány monográfiában is testet öltő numizmatikai teljesítménye, valamint Sipos József politika- és munkásmozgalom-történeti publikációinak sora. A szemlélet tágulását jelzi, hogy - egyébként helyesen - mindhárman nemcsak szegedi témákról publikálnak, ugyanis a szegedi téma is csak egy tágabb kontextusban értelmezhető helyesen. Jelentősek Marjanucz László Szeged társadalomtörténetével, pl. a helyi zsidósággal kapcsolatos kutatásai, Marosvári Attila makói s kiszombori oktatástörténeti s egyéb könyvei, publikációi. Orbán Imre egyháztörténet és néprajz határán mozgó történeti írásai szintén a régió kutatását szolgálják. Tóth István részben várostörténettel, részben nemzetiségtörténeti kutatásokkal foglalkozik. Nehezen besorolható, egy személyben is külön ágazatot képviselő kutató T. Knotik Márta. Elsősorban iparművész textilrestaurátor, az általa restaurált gótikus miseruha, az Esterházy-kincsek közé tartozó székkárpit és ágyterítő, valamint a szegedi céhzászlók rangos gyűjtemények féltett kincsei. Kutatóként a népi textíliák kutatásától a fényképészet-történeten át az épülettörténetig igen sok területen tette le névjegyét. Mindegyikben igen alapos, forrásait módszeresen számbavevő empirikus érdeklődés jellemzi. Különösen A Csongrád megyei fényképészet kezdetei (1980) című tanulmánya alapvető, de jelentősek a Csongrád megye építészeti emlékei (2000) című monumentális műbe írott szegedi épülettörténeti szócikkei is. A művészettörténeti publikációk, bár ez a terület nem tartozik a múzeum igazán preferált területei közé, a körülményekhez képest ugyancsak
