Nagy Imre: A Lucs-gyűjtemény (Szeged, 2007)
LUCS-GYŰJTEMÉNY „Gazdag Cirkusz” című képét. Aba-Novák Vilmos festő és grafikus a modern magyar festészet egyik legeredetibb tehetsége. A Képzőművészeti Főiskolán (1912-14) Olgyai Viktornál tanul. 1913 nyarán a szolnoki művésztelepen, 1921 és 1923 nyarán Nagybányán dolgozik, 1928-tól 1930-ig a Római Magyar Akadémia ösztöndíjasa. Itáliai tanulmányai döntő hatással vannak festési technikájára és egyéni stílusának kialakítására is: ekkortól tér át a temperafestészetre, melyet a virtuozitásig fejleszt. 1936-ban Szegeden elkészíti a Hősök Kapuja freskódíszeit, mely csak az egyik állomás jelentős köztéri munkáinak sorában. 1939-től a Képzőművészeti Főiskola tanára. A „Fellépés előtt” és a „Gazdag Cirkusz” című képei az életmű késői korszakának jellegzetes alkotásai, melyen az élénk - már-már tarka - színek használata, valamint az emberi alakok groteszkbe hajló ábrázolása tekinthető az elsődleges jellemvonásnak. Mindkét mű meghatározó kompozíciós megoldása, hogy a képfelület középmezőjébe piros ruhás alakokat helyez el. Ezt a hangsúlyos kolorisztikus felütést a „Fellépés előtt” című képen az előtéri cirkuszi törpék sárga színű ruhája ellensúlyozza, míg a teljes színharmóniát a háttérből a jobb oldalon előtűnő kalapos férfialak mélykék kabátja, illetve a bal oldalon, a cirkuszi lovak csótárjába illesztett ultramarinkék tolibóbiták szolgáltatják. Az egész kompozíciót a cirkuszi sátor finoman lazúrozott szürkéi fogják egységbe, mellyel lágy kontrasztot Aba-Novák Vilmos: Fellépés előtt ÓRA FERENC MUZEUM alkot a képmező bal szélén az okkersárga cirkuszi kocsi határozott geometriai formája. A „Gazdag Cirkusz” című kép hasonló kompozíciós megoldásokat mutat, azzal a különbséggel, hogy itt az egész jelenetet a bravúrosan laza ecsetkezeléssel megfestett, több árnyalatú kék égbolt fogja egységbe. Ennek a nagyobb felületű kékségnek finom ellenpontjait szolgáltatják az előtéri férfialak kabátjának kék gallérja, valamint az előtér bal felében ábrázolt barna póni kékbe játszó lábszárai. Figyelemre méltó az a dekoratív hangvételű Kádár Béla-kép, a „Nő gyümölccsel”, mely méltán lehet dísze bármely gyűjteménynek. Kádár Béla (1877-1956) festőművész kezdetben naturalista képeket fest, majd Rippl-Rónai hatására festészete oldottabbá válik. Munkásságában döntő esemény, amikor kísérletezések és útkeresések után 1920 táján Scheiber Hugó művészetének hatására stílusa letisztul, és főleg Scheiber grafikáinak hatására az expresszionista absztrakció felé fordul érdeklődése. 1923-ban a berlini Sturmban Kádár Béla: Nő gyümölccsel
