Nagy Imre: A Lucs-gyűjtemény (Szeged, 2007)
• fl*' 'fc gében a Hollósy-körhöz tartozik. Hamarosan Párizsban a Julian Akadémián folytatja tanulmányait, talán ennek is köszönhető, hogy művészete mindvégig franciás ihletésű. Festészetében a naturalizmustól hamar eljut a posztimpresszionista törekvésekig, majd egy időre visszatér a plein air naturalizmushoz, hogy végül az expresszionizmushoz közelálló fauvizmusban edződött, friss, vázlatos formanyelvet alakítson ki. „A természetből csak kiindulni, vagy arra szuggesztív erővel emlékezni is elég” - vallja. Egyik legkiérleltebb kompozíciója a japános hangvételű „Parkban”, mely a Nemzeti Galériában őrzött, s ugyanerre a címre hallgató műnek egy letisztultabb, motívumaiban bravúrosabban megoldott változata. A festmény előterében nyugágyban és kerti székekben három emberalakot látunk pihenni. Mind az ülőalkalmatosságok, mind a figurák megoldása rendkívül vázlatszerű, mégis minden elem a helyén van, ahol a színek és formák finom egyensúCzóbel Béla: Csendélet lyával szembesül a néző. A szinte akvarellszerűen megfestett mű középterét vízszintesen meghúzott ecsetvonásokkal érzékeltetett halványzöld mező tölti ki, melybe szinte belefúródnak a tört lilával vagy szürkésfehérrel festett fatörzsek. E fatörzsek dőlési szögei finoman visszavezetik tekintetünket az előtéri figurákra, míg ha felfelé követjük őket, akkor a mélyzölddel festett lombok tömege parancsol megálljt kalandozó tekintetünknek. Czóbel Béla (1883-1976) gazdag koloritú „Csend- élet”-e a gyűjtemény hangsúlyos darabja. Czóbel Béla festő és grafikusművész, aki 1902 és 1906 között a nagybányai szabadiskolában Iványi-Grünwald Béla tanítványa. Ekkoriban a szecesszió hatása alatt készíti kompozícióit. 1902-03-ban a müncheni akadémia hallgatója, majd Párizsban a Julian Akadémiát látogatja. A Salon d’Autumne-ban a Fauves-csoport tagjaival állít ki. Nem szakad el a hazai művészeti élettől sem, mert 1908-ban tagja a MIENK-nek, majd három évvel később a Nyolcak csoportjának is. 1904-19 között Hollandiában él, ekkortól válik festői stílusának jegyévé az erős kontúrozás és a szándékolt deformálás. 1919 és 1925 között Berlinben találjuk, ahol a német expresszionizmus hat rá erőteljesen. 1925-ben Párizsba költözik, s tizenöt éven át vesz aktívan részt a párizsi művészeti életben. 1945 után telente Párizsban, nyaranta Szentendrén dolgozik. A Lucs-gyűjteményben található „Csendélet” című festménye az érett, saját festői nyelvét megtalált művész jellegzetes munkája. Az álló formátumú olajfestmény olyan módon van megfestve, hogy felületes ránézésre a pasztellkép benyomását kelti. A pasztózus ecsetkezeléssel sajátos kontrasztban áll az asztalt borító, világos okker asztalterítő, az asztalon álló váza és a váza mellett elhelyezett könyvek feketével erősen kontúrozott megfogalmazása. Az asztalterítő tört okkeres foltjának ellensúlyát a vázában elhelyezett hosszúszárú sárga virágok jelentik, míg a háttér tört vörös drapériája egységes keretet ad a kompozíciónak. Megtalálhatjuk azonban a gyűjteményben Aba-Novák Vilmos (1894-1941) két cirkuszi témájú alkotását is, a „Fellépés előtt”, valamint a MÓRA FERENC MUZEU ) V
