Nagy Imre: A Lucs-gyűjtemény (Szeged, 2007)
£\ „UCS-GYUJTEMENY Vaszary János: Parkban A posztimpresszionizmushoz kötődő életművének remekei a Lucs-gyűjteményben megőrzött képek. A „Sárga kastély” érdekes kompozíciós megoldásával hívja fel magára a figyelmet. A kastélyépület timpanonos középrésze foglalja el a szokatlan arányú képmező jobb oldalát, amelyet izgalmasan ellensúlyoz a képfelület bal szélén benyúló fa sárgás-zöldes lombkoronájának tömege. Az épület párkányvonalai, a tető egyenesei és a zsalugáteres ablakok sorjázó geometrikus rendje különös fegyelmezettséget sugall, melyet az előtéri virágoskert szabálytalan rendben sorakozó virágkarói oldanak fel. Ugyancsak a modern francia törekvések hazai értelmezését illusztrálják Vaszary János (1867-1939) „Teraszon”, „Pesti korzó” és a „Parkban” című Duffy-s vásznai is. Vaszary János festőművész első mestere a Mintarajziskolában Székely Bertalan és Greguss János, majd Münchenben tanul, ahol lényegrafikus és iparművész 1884-től Münchenben tanul, majd 1887-ben Párizsba megy, ahol jelentkezik Munkácsy Mihálynál. Munkácsy két évig foglalkoztatja, és amikor Rippl-Rónai megfesti első önálló stílust mutató (a szecesszió hatásáról árulkodó) művét, kapcsolatuk véget ér. 1892-től tíz éven át Neuilly-ben él és dolgozik. Aristid Maillol és a Nabis csoport nagy hatással van munkásságára, s ekkor készült művei megalapozzák hírnevét. 1902-ben Kaposváron telepszik le, s ekkortól kezdve festi a kisvárosi élet jellegzetes szereplőit és motívumait. Festészetében is változás következik be ettől az időszaktól kezdve: képein a kontúr kezdi elveszíteni hangsúlyos szerepét, és a színeket egyre felszabadultabban használja. Ekkor alakítja ki sajátos festői stílusát is, melyet ő „kukoricásnak” hív. Ez tulajdonképpen a pointillizmus módszerének egyénített változata, ahol nem apró pontokból, hanem nagyobb színkockákból építi fel a képet.
