Nagy Imre: A Lucs-gyűjtemény (Szeged, 2007)

Mednyánszky László: Virágzó fa Magányos csillag volt a magyar festészet egén az egyetlen közösségbe, egyetlen festői csopor­tosulásba sem sorolható Mednyánszky László (1852-1919), akinek több műve is található a gyűj­teményben, mint például a „Rügyező fák”, a „Téli táj”, a „Téli táj keresztel”, vagy a „Virágzó fa”. Mednyánszky László festőművész Münchenben a Képzőművészeti Akadémián, majd 1873-ban Pá­rizsban az Ecole des Beaux-Arts-on tanul. 1877­ben Párizsból Barbizonba megy, majd a következő évben Itáliában tesz tanulmányutat. 1880-tól fel­váltva él Bécsben, illetve Magyarországon. 1889- től 1892-ig ismét Párizsban él, majd hazatérését követően Bécs, Budapest és szülőhelye, Beczkó között ingázik. Az első világháború idején rajzoló­ként bejárja Galíciát, Szerbiát és Dél-Tirolt. „Virágzó fa” című festménye abba a körbe sorolha­tó, mely a természeti környezet változó fényviszo­nyainak megörökítését célozza. A kép előterében egy szélesebb patak medrére tekintünk, amelynek a néző felőli partját a bal alsó sarokban lágy zöl­dekkel és barnákkal megfestett háromszögforma jelzi. A patak távolabbi szakaszának kisebb türki- zes felülete finoman ellensúlyozza a túlparton álló, virágzó fák koronája között áttűnő, nagyobb felüle­tű égbolt lágyabb kékségét. A képmező középterét alkotó túlparti szakaszon illékonyán megfestett apró növényzet erőteljesebb türkizes kéksége finom osztóvonalat képez az előtéri patak és a középtér fölé magasodó, virágaikat bontó fák között. A fák hálószerűén kibomló ágai pedig összefogják a kép térének szinte minden centiméterét, hogy az önnön természeti minőségüknél magasabb rendű, kozmi­kus minőséget ily módon megidézzék. A modern francia piktúra hazai befolyását tanú­sítják a posztimpresszionista stílusú Rippl-Rónai József (1861-1927) olyan képei, mint a „Sárga kastély” vagy a „Női fej”. Rippl-Rónai József festő, W-T í -‘ifi fTWfi! >11 ß Iwl •it | fi Ifim j/ i { * | fl[}l Rippl-Rónai József: Sárga kastély

Next

/
Thumbnails
Contents