Nagy Imre - Szabó Tamás: A Képzőművészeti Gyűjtemény - Kiállításvezető a Móra Ferenc Múzeum állandó kiállításához (Szeged, 2007)
Szőri József - Kukovetz Nana
Ismertető a szegedi Móra Ferenc Múzeum képzőművészeti gyűjteményéről llT\ Ebben a periódusban a szegedi piktúra még nem igazán tudta kiérlelni sajátos, egyéni karakterét, inkább az alföldi festészet egyik erős, de eredeti jegyekben szűkölködő ágának mutatkozik. Ebben a mezőnyben talán Szőri József munkássága számít kivételnek, aki sajátos posztimpresszionista megoldású vásznaival a kor nemzetközi festészeti törekvéseivel mutat párhuzamokat. Szőri József (1878-1914) szegedi születésű festőművész, aki 1900-ban Münchenben Hollósy Simonnál kezdi művészeti tanulmányait. Később részt vesz a nagybányai szabadiskola munkájában is. 1907-től a KÉVE tevékeny tagja. Megszerzi az ügyvédi diplomát is, és él ebbeli képesítésével. 1909-ben néhány hónapot Párizsban tölt, ahol további festői stúdiumokat végez. 1913-ban alapító tagja az Alföldi Képzőművészek Egyesületének. 1914-ben sikeres kiállítást rendez Münchenben. Hadnagyi rangban hal hősi halált a Kárpátokon át betörő oroszok ellen vívott harcban az uzsoki szorosnál 1914. október 1-jén. Tragikus hirtelenséggel megszakadt életmű az övé, amelynek megmaradt kisszámú emléke egy tehetséges, friss, impulzív munkákkal jelentkező művészről szól. A „Dolgozó parasztasszonyok'’ című vászna Gauguin breton témájú képeinek formavilágával mutat erős rokonságot. Négy, fehér fejkendős, színes népviseletbe öltözött asszonyt ábrázol egy sötétzöld könyöklőfalú veranda belsejében. Ölükben lapos kosarak, előttük nagy, mély kosarak, melyekben zöldellő foltok jelzik a növényi termést, amely- lyel dolgoznak. Ruháik kontrasztos csíkjai, alakjuk erőteljes kontúrozása mind a posztimpresszionizmus óriásának hatásáról árulkodik. Még az a megoldás is, ahogyan a zöld könyöklőfal fölötti narancssárga mezőben halványzöld növényi motívumokat helyez el, felidézi Gauguin dekoratív hatású kompozíciós elemeit. Bár kétségtelen az erős sommázó szándék a műalkotás festésmódjában, mégis feltételezhetjük, hogy befejezetlen - bár ebben az állapotában is maximálisan kiérlelt - művel van dolgunk. Az „Interieur” címen kiállított másik műve kidolgozottabb, a teljes befejezettség érzetét kelti. A polgári szobabelsőben ábrázolt két nőalak, a bútorok és a szoba berendezésének ábrázolása itt is a francia posztimpresszionizmus hatását mutatja, ez esetben azonban inkább Van Gogh festői megoldásait látjuk visszaköszönni. Az előtéri, virágmintás kendővel leterített asztal, illetve a nagymintás szőnyeg a mű dekoratív hatását erősíti. A kerek asztalnál hímző nőalak foteljának zöld foltja, s különösen annak a néző felé eső sarka a kompozíció rendező tengelyét alkotja. A festmény a határozott térélmény ellenére erősen síkban tartott, és stílusában teljességgel összhangban van a korabeli legmodernebb törekvésekkel. Ennek összefüggésében különösen érdekes lehet annak felvetése, hová fejlődött volna Szőri József művészete, ha élete nem ér véget ily tragikus hirtelenséggel. Szőri József: Dolgozó parasztasszonyok Kukovetz Nana (1885-1919) festőnő szegény sorsú családban születik Szegeden. Kezdetben Tóth Molnár Ferenc szegedi festőművész segíti. 1902-ben sikerül néhány hónapot a nagybányai művésztelepen eltöltenie. A következő esztendőben Vajdahunyadon találjuk, Hollósy nyári művésztelepén, ahol megismerkedik Ziffer Sándorral is. 1905-ben megpályázza Szeged város ösztöndíját, s abból 1906 nyarán ismét Nagybányára utazik. 1906-ban megrendezi első kiállítását Szegeden, s annak bevételéből rögtön Párizsba megy, ahol az Académie de la Grand- Chaumiére növendéke lesz. Meghatározó élmény számára a Gauguin és Cézanne műveivel való találkozás. Ennek a hatásnak a kiemelkedő példája az erős kontúrozású, elkülönült színmezőkre ősz-
