Katkóné Bagi Éva: Így öltözködött a "szögedi nemzet" : A szabóipar dicsérete (Szeged, 2007)
Szabóműhelyek Szegeden a 20. században
SZABÓMŰHELYEK SZEGEDEN A 20. SZÁZADBAN A céhek sok évszázados falai a 19. sz. végére leomlottak és átadták a helyüket az ipartestületeknek. Az ipartestületek megteremtették az egyesületi életet, és társadalmi kapocsként működtek az iparosok között. Kötelességük volt az elaggott mesterekről való gondoskodás, betegsegélyezés, oktatás, szakiskolák létrehozása, hazai szabók munkához juttatása. Képviselték a kormány felé a szakma érdekeit, többek között a hadimunkák magyar kézbe vételét az addigi osztrák iparral szemben. Budapesten 1889-ben létesült Ipartestületi székház és három év múlva megalakult az első szakiskola is. A Szabó Ipar című folyóirat tudósított az aktuális eseményekről. Az Ipartestület hatalmas munkát végzett a hazai ipar védelmében, megszervezésében és megteremtésében. Felismerték, hogy az erők összefogása és szervezettség nélkül képtelenség a gazdasági élet versenyében megmaradni. 1904-ben létrejött a Szabómesterek Országos Szövetsége, a szegedi alapító tagok között Gombos István, Gyarmati Mihály, Till Frigyes, Dehrn Péter, Wéber Mátyás szegedi szabómesterek neveivel találkozunk. A szakmán belüli kategóriák a következők voltak: angol úri szabók, úri szabók, készruhaszabók, magyar szabók, vásározó szabók, női angol szabók, női francia szabók, női készruhaszabók, egyenruha készítők mérték után, gyári konfekciókészítők, divatszűcsök mérték után, szőrmegyári szabók, bőrruha készítők és papi szabók mérték után. A gépesítés forradalmasította a ruhaipart. A 20. század elejére a szegedi belváros szinte minden utcájában létezett eg)', vag)' több ruhakészítő szalon, és a külvárost is behálózták a kisebb, nagyobb szabóságok. Az akkori helyzetről elég pontos képet kaphatunk, ha Mészáros Imre kéziratban fennmaradt dolgozatát lapozgatjuk, aki 55 évet dolgozott a szakmában az 1930-as évektől az 1980-as évekig. Szeged számtalan szabóját ismerte, róluk szubjektív véleményt alkotott, amit szerencsére írásban is megörökített. 1 Munkássága nagy részét a Divatszabó Vállalatnál töltötte el, ahol az egykori üzletek tulajdonosai hosszabb-rövidebb ideig több-kevesebb sikerrel próbálkoztak beilleszkedni a kollektív szellembe. Mészáros Imrének rálátása volt a századelő eleganciájára, inasként csodálta a fényes kirakatokat, figyelte a mögöttük folyó munka minőségét, s emlékezetében őrizte az elődökről szóló anekdotákat. 4 Aktív életének nagy részét a szocialista rendszerben élte le. Szegény származása ellenére mégis csendes távolságtartással, kívülállóként figyelte az életidegen intézkedések sorozatát s Férfi és Női Divats^abó Kállalat Egyenruha részlege 1989-ben. 60