Katkóné Bagi Éva: Így öltözködött a "szögedi nemzet" : A szabóipar dicsérete (Szeged, 2007)

Szabóműhelyek Szegeden a 20. században

SZABÓMŰHELYEK SZEGEDEN A 20. SZÁZADBAN A céhek sok évszázados falai a 19. sz. végére leomlottak és átadták a helyüket az ipartestü­leteknek. Az ipartestületek megteremtették az egyesületi életet, és társadalmi kapocsként mű­ködtek az iparosok között. Kötelességük volt az elaggott mesterekről való gondoskodás, be­tegsegélyezés, oktatás, szakiskolák létrehozása, hazai szabók munkához juttatása. Képviselték a kormány felé a szakma érdekeit, többek között a hadimunkák magyar kézbe vételét az addigi osztrák iparral szemben. Budapesten 1889-ben létesült Ipartestületi székház és három év múl­va megalakult az első szakiskola is. A Szabó Ipar című folyóirat tudósított az aktuális esemé­nyekről. Az Ipartestület hatalmas munkát végzett a hazai ipar védelmében, megszervezésében és megteremtésében. Felismerték, hogy az erők összefogása és szervezettség nélkül képtelen­ség a gazdasági élet versenyében megmaradni. 1904-ben létrejött a Szabómesterek Országos Szövetsége, a szegedi alapító tagok között Gombos István, Gyarmati Mihály, Till Frigyes, Dehrn Péter, Wéber Mátyás szegedi szabómesterek neveivel találkozunk. A szakmán belüli kategóriák a következők voltak: angol úri szabók, úri szabók, készru­haszabók, magyar szabók, vásározó szabók, női angol szabók, női francia szabók, női kész­ruhaszabók, egyenruha készítők mérték után, gyári konfekciókészítők, divatszűcsök mérték után, szőrmegyári szabók, bőrruha készítők és papi szabók mérték után. A gépesítés forradalmasította a ruhaipart. A 20. század elejére a szegedi belváros szinte minden utcájában létezett eg)', vag)' több ruhakészítő szalon, és a külvárost is behálózták a kisebb, nagyobb szabóságok. Az akkori helyzetről elég pontos képet kaphatunk, ha Mészá­ros Imre kéziratban fennmaradt dolgozatát lapozgatjuk, aki 55 évet dolgozott a szakmában az 1930-as évektől az 1980-as évekig. Szeged számtalan szabóját ismerte, róluk szubjektív véleményt alkotott, amit szerencsére írásban is megörökített. 1 Munkássága nagy részét a Di­vatszabó Vállalatnál töltötte el, ahol az egykori üzletek tulajdonosai hosszabb-rövidebb ide­ig több-kevesebb sikerrel próbálkoztak beilleszkedni a kollektív szellembe. Mészáros Imré­nek rálátása volt a századelő eleganciájára, inasként csodálta a fényes kirakatokat, figyelte a mögöttük folyó munka minőségét, s emlékezetében őrizte az elődökről szóló anekdotákat. 4 Aktív életének nagy részét a szocialista rendszerben élte le. Szegény származása ellenére mégis csendes távolságtartással, kívülállóként figyelte az életidegen intézkedések sorozatát s Férfi és Női Divats^abó Kállalat Egyenruha részlege 1989-ben. 60

Next

/
Thumbnails
Contents