Katkóné Bagi Éva: Így öltözködött a "szögedi nemzet" : A szabóipar dicsérete (Szeged, 2007)

Belvárosi divathölgyek

A hatvanas években műanyag világ köszöntött ránk, nylonból készült a kombinétól az orkán kabátig, a nyakkendőtől a kendőig, az ingig minden. Tovább élt a kiskosztüm, az ingruha, a kulikabát. Altalános viselet lett a blúz, a kardigán, a halásznadrág, megjelenik a farmer, a miniszoknya. 66. Diákok a Dankó szobor előtt, 1960-as évek. 67. Polyákné Nagy Erzsébet női szabó, 1971. A képen levő diáklányok bemutatják a kor ruhajellemzőit: az egybeszabott, ujjatlan jersey ruhák, a rövid szoknyák mintás és egyszínű jerseyből, diolenből készültek. Rendkívül divatosak voltak akkoriban a pasztellszínekben gyártott rövid, szűk derekú, raglánujjú, különböző nyakmegoldású, velúrból készült konfekció blúzok, amit a „csikófarkas" és a mellette álló lán\ is visel. A jerseyből varrt kompiéhoz saját anyagából készült a kalap. A képen látható szabásznő is azon elegáns hölgyek közé tartozott, akik még a hetvenes évek elején is ragaszkodtak az öltözet anyagához és színéhez illő kesztyűhöz, cipőhöz és retikülhöz. A ruha karcsúsított, kerek nvakkivágású, rövid ujjú, térden felül érő. A kabát bélelt, egysoros, sálgalléros, kétvarrásos ujjú és kissé hosszabb a ruhánál. A fényképeket végignézve megállapíthatjuk, hogy a 19. század végéig a szegedi hölgyek divatkövetésében még évtizedes késés mutatkozott és öltözetük sziluettje, ha másolta is a nyugatias ízlést, de ruházatuk részleteiben felfedezhetjük a magyar viseletelemekhez való ragaszkodást. Ruhatárukban megtalálhatóak még az ingvállak, a paszományos pruszlikok, a zsinórdíszítések, a csipkekötények, a párták, a főkötők, amik igen dekoratívvá, egyedivé tették viseletüket (21., 22., 23. kép). A 20. század fordulójára tűnik el ez a jelenség, és egy-két év késéssel, már követik a szegedi hölgyek is az európai divatot, legfeljebb a megszeretett formákról nehezebben mondanak le és a kirívó túlzásokat alig, vagy egyáltalán nem veszik át. A későbbi évtizedekben pedig lehetnénk az európai kultúrkör bármelyik városában, már semmi különbséget sem találunk az öltözködésben. Ha végignézzük a felsorakoztatott képeket, hatalmas változásokat fedezhetünk fel a divat világában. Megláthatjuk, hogy röpke száz év alatt hogyan jutott el a női szoknya a terjedelmes selyemrengetegtől a 40 cm-es jersey miniszoknyáig (20., 67. kép), a fűzött ingvállból pedig hogyan lett ingblúz, vagy kötött kardigán (22., 66. kép). 30