Katkóné Bagi Éva: Így öltözködött a "szögedi nemzet" : A szabóipar dicsérete (Szeged, 2007)

Belvárosi divathölgyek

53. Kókay Ferenc és neje, 1935. Td.93.99.11. Az esküvői ruha már nem követi az aktuális divat túlzásait, megtartja a klasszikus vonalakat, de nélkülöz minden fölösleges díszítést. Nagy hangsúlyt helyeznek a hatalmas fátyolra, mely a koszorú szerepét is átveszi, és sapkaszerűen nyugszik a fejtetőn. Felsőrésze V alakú nyakkivágása dísztelen, derékban övvel lefogott szoknyarésze bokáig érő enyhén bővülő. A vőlegény öltönye klasszikus polgári ünneplő: keménygallér, csokornyakkendő, fekete öltöny, félcipő, fehér kesztyű és keménykalap. 54. Lakatos Pál és Gulyás Etelka, 1935. Td.93.160.2 A menyasszony fejét földig érő fátyol ékesíti, nélkülözve a mirtuszkoszorút. Ruhájának szabásvonala egyszerű, karcsúsított, v alakú a nyakkivágása. Eleje felsőrésze laza redőkkel, ujja pedig csipke fodor-sorokkal díszített. A vőlegény öltönyt visel, zakója két gombos, egy soros, hegyes fazonú és a csokornyakkendő helyett megfigyelhetjük a máig tartó selyem nyakkendő kezdeti térhódítását. Az esküvői ruha bátran követi az aktuális divatirányzatokat. Megfigyelhetjük az ejtett, egyenes derékvonalat, a szögletes nyakkivágást, a homlokra szorított koszorút és fátyolt. 52. Női képmás, 1933. Td.80.58.5. A harmincas évek közepe táján a mell és a derékvonal ismét a helyére került, de a ruhák elsősorban a kényelmet szolgálták. A képen látható nyári ruhát akár ma is viselhetné valaki. 26