Katkóné Bagi Éva: Így öltözködött a "szögedi nemzet" : A szabóipar dicsérete (Szeged, 2007)

Belvárosi divathölgyek

A negyvenes években a mell és a derék ismét hangsúlyos, de a ruhák már elsősorban a kényelmet szolgálták. Ismét kordába szorították a női alakot és a széles vállú, kosztümös, szigorú, erélyes hölgyek lettek divatosak, hajukat elöl hurkában feltűzve, hátul vállra omló laza hullámokba sütve viselték. 55. Női képmás, 1937. Td.89.60.5. A húszas évektől létező tunikaszerű fölsőt már rövid szoknyával viselik. A női idomok újra hangsúlyt kapnak. A kerek nyakkivágású karcsúsított tunika rövid ujját fodrok sora alkotja. Alja eleje középen lecsüngő és szélét két sor fodor díszíti. A sötét öv és virágdísz erős kontrasztot alkot a fehér ruhán. Anya és lánya ruháinak jellemzői: tömött, széles vállak, a mellvonal kiemelése, a karcsú derék, a szabott, térd alatt érő szoknya, az apró, fátyolos kalap. Ezek a részletek együttesen mind-mind már a negyvenes évek divatos öltözetét jelentik. 57. Varroda Nagybánhegyesen, 1938. Td.84.41.1. 56. Maróthy Jánosné Tóth Molnár Mária és leánya, 1937. Td.81.107.20. A kor olcsó áron kapható méteráruiból (karton, flokon, flanel, batiszt, stb.) öltöztették a falusi lakosságot a képen látható varrónők. 58. Gyöngyösi Ferencné, 1938. Td.93.99.12. 27