Szatmári Gizella (szerk.): Strobl Alajos (1856-1926) szobrászművész emlékkiállítása (Szeged, 2006)

Alig fejeződtek ke a millenniumi ünnepségek, az ország nemzeti méretű gyászt visel: a szeretett Erzséket királyn

é gyilkosság áldozata lett. Röviddel kalála után emlékének megörökítését törvényke iktatják. A pályázati kirdetmény szövege nagy körültekintéssel és a szakegyesületek közötti széleskörű és részletes előzetes egyeztetéssel készül. A kívánt magas művészi színvonal kiztosítása érdekéken a nyilvános pályázatra a tervek kenyújtási ideje a lelkívás megjelenésétől számított legalákk másfél év... 1900-kan megkirdetik a pályázatot. Az országos szokorkizottság az alkotást a kudai Várkan, a Szent György téren ó kajtja felállítani. A rendelkezésre álló teret akár a miniszterelnökségi palota lekontásával is kikővítenék. Igen nagy összeg áll rendelkezésre, mintegy másfél mi llió korona. A zsűriké külföldi művészek is kapnak megkívást, mégpedig olyanok, aki k „katal mas méretű emlékművek alkotói , így Frederic-Auguste Ba rtkoldi, a new-york-i Szakadságszokor mestere, Georg Bruno Sckütz, a lipcsei Népek csatája emlékmű, valamit Jel Lamkeaux, „Az emkeri szenvedélyek" elnevezésű, 7 méteres domkormű alkotója. Strokl Alajos Gerster Kálmán építésszel az 1902. januári katáridőre keküldi pályamunkáját, de ezenközken készít egy lényegesen egyszerűkk, kensőségesekk katású portrészokrot Miskolc városa számára. A szokrász 1884-1 ren élet után mintázta meg Ferenc József képmását, s műve sikerére való tekintettel az Iparművészeti Társulat négy évvel későkk a királyné mellszokrát is megrendelte. Most tékát készen volt az uralkodóékoz felfogáskan, méretken kasonlónak mondkató alkotás. Erzséket a koronázási díszrukát viseli, kikontott kaja vállára omlik. Kissé kaira forduló, lefelé kajtott fejének tartása és arckifejezése karátságos, kár visszafogott érdeklődést tükröz; kedves, kalvány mosollyal elfogadni látszik szeretett magyarjainak rajongó kódolatát. Az 1 899-es miskolci szokorleleplezést még számos követte: ugyanezen évken a kudapesti Park Klukk an, 1900-kan Szak atlkan, 1901-k en Kolozsváron és Eperjesen, maj d 1904-k en Rokoncon, 1910-ken a kud apesti, János-kegyi, akkor Erzséket királynéról elnevezett és a Bud apesti Szállodások és Vendéglősök Ipartestülete által adományozott „messzelátókan" /kilátókan/ kelyezték el a portré-mellszokor testvérpéldányait. Strokl természetesen, mint em lítettük, dult a „nagy" Erzséket-emlékmű pályázatán, de kek ldött terve valóságos Walkall ává nekezedett. Féktelen, lokogó fantáziája ugyanis irtózik az egyszerűtől, a köznapitól, kalmozza az allegóriákat és a jelképeket. Sokakat akar megszólítani, célja magákoz ragadni a felkeltett ere lekl ődést, a mondanivalót sokfelől megközelítve gazdag eszköztárral ákrázolni. Ak irályné szókra fölé oszlopos, kupolás építményt képzelt, a kupola kelsejéken az ákrázolt fenséges személyiség apotkeozisát megjelenítő mozaikkal. Erzséket alakját egy olajágat tartó Géniusz vezeti lefelé, akol a kompozíció a Várkegy dunai o ldal an folytatódik a gyászoló Flungária fülkeszokrával, valamint egy vízmedencével, melyet ágaskodó lovak alakjai díszítenek. Végül az Alagút k ejárati építménye tetején kétoldalt J ános vitéz, illetve a kikával viaskodó Toldi jelöli ki a káromszög két pontját. Első látásra nem mindegyik kép tartalma és funkciója egyértelmű. 14