Szatmári Gizella (szerk.): Strobl Alajos (1856-1926) szobrászművész emlékkiállítása (Szeged, 2006)

TUSTITIA A művészt nemcsak egyszer foglalkoztatta a sarkalatos erények egyikét, az igazságot megtestesítő Justiti

a megmintázása. 1882-ken leveldi Kozma Sándor királyi főügyész jubileumára munkatársai ezüst dísztárgyat ren deltek. Stróbl, k issé eltérve a közkeletű felfogástól — talán Kozma tevékenységét és gondolkodásmódját figyelembe véve — fogalmazza meg a szobrot. Az istennő szeme nincs bekötve, tebát világosan, tisztán látja az igazságot, mert az évszázados hagyományokon alapuló írott forrásra, a törvénykönyvre támaszkodik. Nincs mérlegelni valója, komoly, elgondolkodó arccal messzire, előre tekint. Biztos a dolgában, nyugodtan ülbet oroszlánlábas karosszékében, s a kard is pibenbet ölében. A keresztbetett lábbal üldögélő „patríciusnő alakján a Stroblnak oly kedves itáliai reneszánsz reminiszcenciái érződnek. Személyiségének fontosságát a bárom lépcsős emelvény hangsúlyozza. Mozgalmas redőkbe szedett öltözékéből csak zsámolyon nyugtatott sarus jobb lábfeje villan ki. A zsámoly konzolait díszítő stlilizált pálmalevél és virágmotívumok ismétlődne k a tal apzaton, a karosszék oldalán és — sajátos ritmusban — visszatérnek a rubadíszeken, az övön, a fejdíszen. Evekkel később, 1896-ban, nagy méretben, márványban faragja ki az istennőt a frissen felépült igazságügyi palota, a Kúria számára. A hatalmas nőalak az aula közepén trónolt, mintegy figyelmeztetve jelenlétével a betartandó erkölcsi normákra. A harmadik Justitiát 191 l-ben helyezték el a budai Várban, a palota Hauszmann Alajos által tervezett ún. krisztinavárosi szárnyában. A reprezentatív főhercegi lakosztályok díszítésére szolgált. Mestere hé tféle színes márványból komponálta. Ez utóbbi mű a háborús károk helyreállítása során megsérült és megsemmisült, de a Kuriabeli fennmaradt. Többszöri költöztetés és hányattatás után 1984-től a Markó utcai bíróság épületében nyert elhelyezést. Stroblt egyébként a többféle, különnemű, ill. színes anyag együttes felhasználása, sőt a szobrok utólagos színezésének kérdése egész életén át foglalkoztatta, o kot ad va olykor éles vitákra is. ÁLLAMI MEGBÍZATÁSOK A millennium lázában égő országban bőven teremnek a reprezentatív állami megbízások. Ezek hamarosan me gtalálják Stróbl Al ajost, aki biztos kézzel mintáz, világosan, egyértelműen fejti ki mondanivalóját, kompozíciói kiegyensúlyozottak, harmonikusak. Szívesen kutat a história kül önböző rétegeiben, gondos előtanulmányai birtokában kedvvel magyaráz, figyelme minden apró részletre kiterjed, kevesebbet bíz magára a plasztikára. Műveinek összhatása nagyszabású, pompás, ünnepélyes. Jól példázza mindezt a budai Várban felállított Szent István lovas szobo

r. A feladat nagy volt. A kezdeményezés és a széleskörű gyűjtés 1863-ban indult. Elosszabb szünet után 1881-t en került elő újra az emlékszobor felállításának és helye kijelölésének ügye. 9