Molnár János: Az 1956-os forradalom Szegeden és Algyőn : Ahogyan átéltem és láttam (Szeged, Móra F. Múzeum Múzeumi Tudért Alap., 2006)

Az 1956-os forradalom Algyőn - Budapest megsegítése

Dabas környékén, egy útszéli vendéglőben megebédeltünk. Erről számlát kértünk és kaptunk is. Minden költségünket ki fogják fizetni - mondták otthon. (Ezt sohasem vettük igénybe.) Az országúton haladva, már messziről láttuk, hogy baloldal felől hosszú sorban emberek jönnek ki az egyik tanyából. Már kint voltak az úton, mire mi odaértünk. Ezek már „Kádár pufajkásai" voltak! Leálltunk. A szokásos kérdezgetések - ellenőrzés, kutakodás. Elmondtam, kik vagyunk, hova igyekszünk, és mit szállítunk. Szerettek volna kapni az élelmiszer rakományból, de ezt nem tehettük meg. Ezért keményebben léptek fel ellenünk. Most már mi is, a két pesti fiatallal „úgy" álltunk a kérdéshez, hogy a karhatalmisták kénytelenek voltak visszavonulni, mi meg elindultunk. — Nem kell ezektől félni! - mondták. - Egyébként is itt vannak a dobtáras géppisztolyok az ülés alatt! Ezeknek meg nem biztos, hogy van lőszerük. Budapesten Ahogy elértük a külvárost, izgatottan figyeltünk minden irányban. Nem volt elképzelésem nekem sem arról, hogyan néz ki a város a harcok után. Már a külső kerületekben érződött a szokatlan állapot. Több ember volt az utcán. Járművek alig mozogtak itt-ott. Az első utunk a Vas utcai kórházba vezetett. Itt sérült gyerekeket kezeltek, de voltak sebesült forradalmárok is. A gépkocsik megálltak, és mi bejelentkeztünk. Megmondtuk, hogy kik vagyunk, és hogy élelmet hoztunk. Úgy megörültek nekünk, mintha az Égből érkeztünk volna! Az ápolónők, a személyzet, a portás, jöttek ki azonnal és segítettek lerakni, behordani az utcáról a rakományt. Csak kértek és kértek, hogy minél több élelmet rakodjunk le. A mézhez nagyon ragaszkodtak, amit Jóska küldött. Elmondták, hogy már nem kaptak enni a gyerekek, így ők sem, és hogy ez Isten áldása, ami most itt történt. A felnőtt az még tud segíteni magán, de ezek a gyerekek nem, és ők nem hagyhatták el őket! — mondták. Leraktunk, amennyit csak lehetett! A másik kórház is tele van sebesültekkel — oda is kell az élelem. 65