Molnár János: Az 1956-os forradalom Szegeden és Algyőn : Ahogyan átéltem és láttam (Szeged, Móra F. Múzeum Múzeumi Tudért Alap., 2006)

Az 1956-os forradalom Algyőn - A szegedi sortűz – október 26. délelőtt

A sortűz után elsőnek egy fiatal lány állt fel, nemzeti zászlóval a ke­zében, s a tüntetők újrarendezték soraikat." Adatközlő: Gonda Ilonka, algyői lakos „Szegedi ruhagyári munkásokkal érkeztem oda. A vezetőnk, elvtárs látta az erős honvédségi kordont, s leállította a tüntető menetet. Ezért felmászott az ott álló busz tetejére, és onnan kiabált hangosan. Erre a tüntető tömeg megállt. Az ugyanakkor itt felvonuló Új szegedi Kendergyáriak azonban nem álltak meg — nekimentek a kordonnak. Ekkor dördültek el a lövé­sek. Itt halt meg Swartz Lajos is, aki munkatársam volt a ruhagyárban. A katonák könnygáz gránátot, vagy lövedéket is használtak, mert ott hason fekve erősen könnyeztünk, a szemünket és az arcunkat tö­rölgettük." Adatközlő: Vidács László, algyői lakos Október 26-án, délután a községházához jött és elmondta, hogy mi tör­tént délelőtt Szegeden. Neki kar- és arcsérülései voltak, melyek ekkor már be voltak kötözve. Elmondásai szerint, ezek üvegcserepektől származtak. Adatközlő: Szegedi Szilveszter, mint résztvevő, jászberényi lakos O az ott lévő busz mögött keresett menedéket. Állítása szerint éles töl­ténnyel is lőttek a katonák. Adatközlő: Kecskeméti Mihály, Ipolytarnóc (2005. XI. 15.) Az Újszegedi hídnál: Még mielőtt a tankok jöttek volna, egy ember a ladikból a hidat, illetve a hídlábat akarta felrobbantani. (Ez az ember egy tanár volt.) így a tartószerke­zet nem bírta volna el a harckocsikat, és az leszakad. Erről őt lebeszélték, mondván, most sok fiatal fiú és lány van itt. Sokan megsérülnének, vagy meg­halnának. A Széchenyi-téren: Október 26-án, a sortűz idején a téren voltam egy Icu nevű lány társaságá­ban. Mi nem a tüntetőkkel érkeztünk, de részesei voltunk a megmozdulásnak. 33

Next

/
Thumbnails
Contents