Marosvásári Attila: Ahol a forradalom lángja föllobbant. 1956 Szegeden (Szeged, 2006)
A megtorlás hónapjai (1956. november - 1962)
IB A MEGTORLÁS HÓNAPJAI (1956. november -1962) A szovjet beavatkozást követő hetekben a kommunista utódpárt, az pedig népbírósági tanácsa ítélkezett: itt 7 perben 38 személyt ítéltek el. MSZMP új állampárttá szervezése mellett a volt párt- és tanácsi fűnk- A Népbíróság Tanács hozott ítéletet a forradalom szegedi vezetőinek cionáriusok részéről teljes intenzitással megkezdődött a hatalmi pozíciók ügyében, s ezekben születtek a legsúlyosabb ítéletek is, így az ún. Perbíróvisszafoglalása. Mindazokat, akik - úgymond - „kompromittálódtak az per során a Forradalmi Nemzeti Bizottságban a belbiztonság felügyeletét ellenforradalom napjaiban”, eltávolították a vezetésből, de az intézmények ellátó Kovács Józsefet halálra, dr. Perbíró Józsefet első fokon 15 évre, Kiás üzemek legkülönbözőbb beosztásaiból is. A tisztogatások eredménye- rályházi Sándort, az Újszegedi Kendergyár munkástanácsának elnökét 14 ként 1957 tavaszára a város vezető testületéiben nagyobbrészt ugyanazok évre ítélték. Többeket sújtottak 10-15 éves börtönbüntetéssel a MEFESZ, ültek, mint a forradalmat megelőző időszakban. Az új hatalom megszilár- valamint a munkástanácsok vezetőinek perében is. Földesi Tibort, Perbíró dításában, a lakosság megfélemlítésében és az ellenállás felszámolásában József titkárát a Budapesti Katonai Bíróság többek között a szegedi esemeghatározó szerepet játszott a karhatalom (a„pufajkások"), melynek tag- menyekben való részvételéért ítélte halálra. A szegedi ún. „katonai perben” jai között számos egykori ÁVH-s is megtalálható volt. a Szegedi Katonai Bíróság első fokon Lazur Barnát, a nemzetőrség főpaAz új berendezkedés legitimitását a Kádár János nevével fémjelzett hata- rancsnokát 9, Gosztonyi István városparancsnokot és Forrási Lászlót 8-8 lom a forradalom ellenforradalommá minősítéséből vezette le. Noha a nyi- évi börtönre ítélte. latkozók rendre elhatárolták magukat a sztálinista-rákosista időszak bűne- Noha az ítéletek Szegeden nem voltak olyan kirívóan súlyosak, mint a itől, s több tekintetben valóban markáns és érdemi változásokra került sor, fővárosban, a megtorlás így is igen kemény volt: tiltott határátlépési kíséra rendszer lényegi elemei, a hatalomgyakorlás technikája és módszerei nem letért 2-8 hónap, izgatásért 2-5 év, fegyverrejtegetésért 6-8 év börtönt rótt változtak meg. Jól mutatták ezt a forradalom résztvevőivel szemben alkal- ki a bíróság. A leszámolás részét képezte a közbiztonsági őrizetbe vétel, az mázott súlyos megtorló intézkedések. internálás (Szegedről 1957 májusáig 75 személyt internáltak), a munkahelyi A Szegedi Rendőrkapitányság 1957 májusáig 209 személyt vett őrizetbe elbocsátás, valamint az elkövetkező években alkalmazott számos megtorló és indított ellenük eljárást politikai bűncselekmények miatt. A megyei bíró- intézkedés (pl. útlevélmegvonás, a képzettségnek megfelelő munkakör be- ságon 1957 és 1962 között 690 személyt ítéltek el, leggyakrabban államéi- töltésének megakadályozása stb.). Az 1956-os forradalomban való részvétel, lenes szervezkedés, izgatás, esetenként rablás, gyújtogatás vádjával. A perek az „ellenforradalmiság” vádja a Kádár-rendszer végéig lemoshatatlan bélyeg túlnyomó részét 1957-58-ban folytatták le. A legjelentősebb perekben a maradt az érintetteken, megyei bíróság alföldi illetékességű statáriális tanácsa, majd 1957 áprilisától
