Bárkányi Ildikó - Fodor Ferenc (szerk.): Határjáró : Tanulmányok Juhász Antal köszöntésére (Szeged, 2005)

TÖRTÉNETTUDOMÁNY, TUDOMÁNYTÖRTÉNET - Apró Ferenc: Tömörkény levele és tárcája a csúvárról

Olvassuk el: „Nagyságos asszonyom. Grammatici certant - amint hogy ez más kép nem szokott menni. Disputa van már meg afelől, hogy mi a csúvár szó etymológiája. Sokan azt tartják, hogy régente a csúváros kocsin csóva volt s ebből származott volna a szó. Ennek ellene mond, hogy igéje is van. Én mást gondolok. A csúvár, csúvárosló, csúváros kocsi, csúvározás, csúvározni szavak csak a kun vidékeken ismeretesek, mondom: nem-e a kun nyelv maradványa. Mert amúgy nagyon keleties hangzása van neki. Nagyságod talán tud felőle valamit, mert e szavak Dorozsmán igen használatosak, mint Félegyházán s egyéb kunsági helyen is. Ha a szó eredete felől méltóztatik tudni valamit, igen lekötelezne, ha alkalmilag azt közölni méltóztatnék. Múltkori szíves levelét köszönve tisztelettel vagyok Szeged, 906, 26/V kész híve és szolgája Tömörkény István " A boríték is megmaradt. Címzése: Nagyságos / Karcsay Aladárné úrnőnek / KisKun-Dorozsma. A postabélyegző: Szeged 906 máj 26. Néhány magyarázat: A „Grammatici certant" [et adhuc sub iudice lis est] Horatius-idézet ('A nyelvészek vitatkoznak, a pör még a bíróság előtt van')- Tömörkény több tárcájából is kitűnőn - abban a tudatban volt, hogy a dorozsmaiak a kunok leszármazottai. Pedig nem: a török kitakarodása után Orczy István a lakatlan Dorozsmára jász (1719), majd palóc családokat telepített.

2 A „Matyi sógor" Eszes Mátyás (1848-1903), a máig hírlő nevű dorozsmai Eszes-gőzmalom építtetője és tulajdonosa. Most már tudjuk, hogy ki a csúvár, csúváros, mit csinál. A teljesség kedvéért álljon itt a Néprajzi Lexikon szócikke:

3 „Csúváros: olyan béres —> fuvaros, akit valamelyik malom fogadott meg, hogy a malom részére, a helységet kiabálva végigjárva szedje össze az őrletni valót. Rendszerint egylovas fogattal ingyen, haza is szállította a lisztet, hiszen a malom érdeke volt, hogy a másik malom elől minél több őrleni valót elkaparintson. Ez volt a csuvárolás. Különösen a D-alföldi nagy gőzmalmok alkalmaztak ~t, de ismeretes volt ez az intézmény a Dunántúlon is." A figyelmes olvasó látja, hogy Tömörkény hosszú ú, a lexikon rövid u betűvel írja a szót. Kétségtelen, hogy ejtése a szegedi tájon hosszú ú hanggal csúvár, csúváros volt. Bálint Sándor is így használta: „Voltak azonban olyanok is, akik az őrölnivaló fuvarozására vállalkoztak. Ezeknek csúvár volt a nevük. Kovács János visszaemlékezései szerint a szállítás valamikor kétkerekű kordén történt, melyet szamár húzott. Már fejlettebb volt a lovas kocsin való szállítás. Vagy egyes vízimolnárok fogadtak erre a célra kocsisembereket vagy fuvarosok önállóan vállalkoztak, csúvárkodtak: csöngős kocsijukkal jelentgették magukat a Város, olykor Tápé utcáin. 2 (Sztriha Kálmán: Kiskundorozsma története. Kiskundorozsma, 1937. 47-48.) ' MNL. 1:541. 40